Hivatalos fordítás [Official translation]
Tartalomjegyzék
Az https://doi.org/10.1075/hts.2016.ins1 az utóbbi időben jelentős figyelmet kapott, miközben a fogalom kétértelműsége vitát váltott ki (Khang 2009: 141). A fogalmat a fordítástudománnyal foglalkozó szakemberek egy része „adott intézményekben történő”, másik része „adott intézmény számára történő” fordításként értelmezi (uo.). A szakirodalom az intézményi fordítást egyetlen módon definiálja – „többnyire rangos intézményekben folytatott fordítási gyakorlatként” (Khang 2009: 144) –, anélkül, hogy egyértelmű különbséget tenne a hivatalos és a nem hivatalos nyelvi kontextus között (pl. Pym 2004), illetve a nemzetközi és a szupranacionális (nemzetek feletti) kontextus között (Koskinen 2008). Továbbá „a fogalom, ha lassú ütemben is, de egyértelműen kezd elterjedni a fordítási gyakorlat általános megértésének és tanulmányozásának eszközeként” (Kang 2009: 144), még inkább növelve ezzel a kifejezés jelenlétét. A „hivatalos fordítás” az intézményi fordítás egyik lehetséges ága, amely segítséget nyújthat a jelentések pontosabb értelmezéséhez és az elméleti megközelítések megkönnyítéséhez. A hivatalos fordítás felosztható nemzetek és szupranacionális nemzetek közti összefüggésekre. Habár a hivatalos fordítás fogalma nem egyértelmű, használata szűkebb mint az intézményi fordításé. A hivatalos fordítás fogalmával azonban ritkán találkozunk a fordítástudományi szakirodalomban, azon kívül, hogy a hivatalos dokumentumok (születési és halálozási anyakönyvi kivonat, gépjárművezetési engedély, iskolai bizonyítvány, stb.) esetében a hiteles és közjegyző által hitelesített fordítást elkülönítjük azoktól, amelyek nem ilyen módon készültek.
Felhasznált irodalom
