Jelen cikkben az ismeretterjesztés vagy popularizáció fogalma kifejezetten a következőre utal: „különböző típusú kommunikációs eseményeknek vagy műfajoknak hatalmas osztálya, melyek a szakismeretek »mindennapi« vagy »laikus ismeretekké« alakításával járnak” (Calsamiglia & Van Dijk 2004: 370), tehát nem összekeverendő azzal a jelentéssel, amelyet általában a populáris melléknévvel hoznak kapcsolatba, vagyis amikor valami közkedvelt, vagy sok ember számára élvezhető. A laikus közönség abban különbözik a tudományos szakértőktől, hogy a tudományos felfedezésekből jobban érdekli őket a mindennapi életükhöz kapcsolódó alkalmazás, hasznosság és következmények, mint a tudományos elméletek vagy módszerek fejlesztése (Calsamiglia 2003: 139). A szakértők és laikusok közötti kommunikáció számos különböző tudományág kutatójának nagymértékben felkeltette az érdeklődését, beleértve a nyelv- és a médiatudományt és a tudományos kommunikációt (Myers 2003: 265). Az ismeretterjesztés különböző módokon valósulhat meg, nem csak írásban, hanem audiovizuális csatornákon keresztül, az interneten és más helyszíneken, mint például tudományos múzeumokban. Ebből adódóan az ismeretterjesztés vagy popularizáció kutatása gyakran teljes körű elemzést követel meg (pl. Macdonald 1996; Santamaria, Bassols & Torrent 2011). Valójában az új médiumok megjelenése a fő oka a tudományos ismeretek széleskörű elterjedésének a nagyközönség körében.
Szakirodalom
Bryane, Jody
2006Technical Translation: Usability Strategies for Translating Technical Documentation. Dordrecht: Springer.
2004 “Popularization discourse and knowledge about the genome.” Discourse and Society 15 (4): 369–389. BoP
Cámara, Ladi & Espasa, Eva
2011 “The audio description of scientific multimedia.” The Translator 17 (2): 415–437. TSB
Forget, Evelyn
2010 “‘At best an echo’: Eighteenth- and nineteenth-century translation strategies in the history of economics.” History of Political Economy 42 (4): 653–677.
2010 “Influence of translations on non-translations: Popular science as a new genre in Taiwan.” Perspectives 18 (2): 127–140. TSB
Liao, Min-Hsiu
2011 “Interaction in the genre of popular science: Writer, translator and reader.” The Translator 17 (2): 349–368. TSB
Macdonald, Sharon
1996 “Authorising science: Public understanding of science in museums.” In Misunderstanding Science? The Public Reconstruction of Science and Technology, Alan Irwin & Brian Wynne (szerk), 152–171. Cambridge: Cambridge University Press.
Merakchi, Khadidja & Rogers, Margaret
2013 “The translation of culturally bound metaphors in the genre of popular science articles: A corpus-based case study from Scientific American translated into Arabic.” Intercultural Pragmatics 10 (2): 341–372. BoP.
Myers, Greg
2003 “Discourse studies of scientific popularization: Questioning the boundaries.” – Discourse Studies 5 (2): 265–279. BoP
Pahta, Päivi
2001 “Creating a new genre: Contextual dimensions in the production and transmission of early scientific writing.” European Journal of English Studies 5 (2): 205–220.
Santamaria, Laura, Bassols, Margarida & Torrent, Anna
2011 “Television programs for teenagers and the use of multimodality in knowledge popularization.” Journalism and Mass Communication 1 (2): 123–135.
Shuttleworth, Mark
2011 “Translational behaviour at the frontiers of scientific knowledge: A multilingual investigation into popular science metaphor in translation.” The Translator 17 (2): 301–323. TSB
