Fordítás
A lektor láthatatlansága: Lektori beavatkozások vizsgálata fordításokban [Invisibility of the reviewer: Examination of proofreading interventions in translations]

Mario Bisiada

Fordította Ziaja Balázs Témavezető Robin Edina
Eötvös Loránd Tudományegyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszék

Absztrakt

A legtöbb korpuszalapú fordítástudományi tanulmány szerzője publikált szövegeket használ a korpusz összeállításához. Ezzel azonban figyelmen kívül hagyják azokat a beavatkozásokat, amelyeket a fordítás folyamatának egyéb résztvevői, például a lektorok hajtanak végre, pedig ezek is jelentős hatást gyakorolhatnak a fordított szövegre. A jelen tanulmányban a fordítói kéziratok és a publikált szövegek összehasonlító elemzésével feltárom a fordított szöveg és a lektorált fordítás közötti különbségeket, hogy láthatóvá váljon a lektori beavatkozások hatása is. Egy angol üzleti cikkeket és ezek német fordításait tartalmazó, háromrészes, párhuzamos korpusz segítségével vizsgálom, milyen hatást gyakorolnak a fordítók és a lektorok a szöveg nyelvtani összetételére, különös tekintettel a nominalizáció használatára. Megállapítottam többek között, hogy a nominalizációk szignifikáns hányadát visszaigésítik a lektorok. Az eredmények alapján továbbá elmondható, hogy az úgynevezett fordítási nyelv gyakran jelentős lektori beavatkozások eredménye. Éppen ezért amennyiben a vizsgálatok során csupán a forrásnyelvi szöveget és a publikált fordítást vesszük figyelembe, igencsak pontatlan képet kapunk a fordítók munkájáról.

Kulcsszavak:
Tartalomjegyzék

1.Bevezetés

1.1Úton a fordítási munkafolyamat holisztikus szemlélete felé

A fordítási nyelvet érintő kutatások általában magára a fordítás tevékenységére korlátozzák a fordítás fogalmát. Emiatt figyelmen kívül hagyják a Gouadec (2007Gouadec, Daniel 2007Translation as a Profession. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 3. fejezet) által leírt dokumentumkészítési folyamat értelmében vett fordítási munkafolyamat számos egyéb aktív résztvevőjét. Muñoz Martínhoz (2010)Muñoz Martín, Ricardo 2010 “On Paradigms and Cognitive Translatology.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 169–187. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar hasonlóan a jelen tanulmányban „az ügyféltől érkező megkeresés és a fordítás átadása vagy a fordító kifizetése közötti időszakot” (Muñoz Martín 2010Muñoz Martín, Ricardo 2010 “On Paradigms and Cognitive Translatology.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 169–187. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 179) tekintem fordítási munkafolyamatnak. Ezt a következőképpen is értelmezhetjük: „a fordítási megbízás olyan kommunikációs esemény, amely valójában többféle típusú és több részből álló emberi cselekvési folyamat eredménye.” (Harvey 2003Harvey, Keith 2003 “‘Events’ and ‘Horizons’: Reading Ideology in the ‘Bindings’ of Translations.” In Apropos of Ideology, edited by María Calzada Pérez, 43–69. Manchester: St. Jerome.Google Scholar, 69).

A fordítást és a többnyelvű szövegalkotást vizsgáló, korpuszalapú kutatások mostanáig nem használtak a fordítás folyamatát hűen tükröző korpuszokat, mivel „a lektorálás […] gyakran láthatatlan marad a hagyományos korpuszalapú vizsgálatokban, amelyek a fordítási és a nem fordítási nyelvet vetik össze” (Kruger 2012Kruger, Haidee 2012 “A Corpus-Based Study of the Mediation Effect in Translated and Edited Language.” Target 24 (2): 355–388. CrossrefGoogle Scholar, 354). Ha holisztikusan szeretnénk tekinteni a fordítási munkafolyamatra, első lépésként a lektorálás hatását kell vizsgálnunk a fordítói kéziratok és a publikált szövegek összehasonlításával. Mindez „javíthatja a kísérleti kutatási módszerek ökológiai validitását” (Muñoz Martín 2010Muñoz Martín, Ricardo 2010 “On Paradigms and Cognitive Translatology.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 169–187. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 179; lásd még Saldanha és O’Brien 2013Saldanha, Gabriela, and Sharon O’Brien 2013Research Methodologies in Translation Studies. Abingdon: Routledge.Google Scholar, 110), valamint „izgalmas lehetőségeket kínál arra, hogy elemezzük a fordítások nyelvezetét” (Utka 2004Utka, Andrius 2004 “Phases of Translation Corpus: Compilation and Analysis.” International Journal of Corpus Linguistics 9 (2): 195–224. CrossrefGoogle Scholar, 223). Delaere (2015Delaere, Isabelle 2015Do Translations Walk the Line? Visually Exploring Translated and Non-Translated Texts in Search of Norm Conformity. PhD diss. Universiteit Gent.Google Scholar, 128) kutatásához hasonlóan figyelembe kell vennünk – különösen sajtószövegek esetében – a lektorálás hatását is, amikor korpuszalapú fordításelemzések eredményeiről értekezünk. A lektorálatlan fordítói kéziratokat tartalmazó korpuszok használatának népszerűsítése érdekében a jelen tanulmány fordított szövegek lektorálás előtti és utáni változatán végzett grammatikai metaforákat11.Bár Steiner (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 158) is kritikus ezzel a megközelítéssel szemben. elemző vizsgálat eredményéről számol be. Pontosabban azt vizsgálom, hogy a fordítók és a lektorok milyen eltérő hatást gyakorolnak a szöveg nominális vagy verbális stílusára.

1.2Nominális és verbális stílus az angol—német fordításokban

Általánosságban elmondható, hogy a német nyelv a nominális stílust részesíti előnyben, így a német nyelvű mondatokban magasabb az információsűrűség (Göpferich 1995Göpferich, Susanne 1995Textsorten in Naturwissenschafien und Technik: Pragmatische Typologie – Kontrastierung – Translation. Tübingen: Günter Narr.Google Scholar, 420–421; Fabricius-Hansen 1999Fabricius-Hansen, Cathrine 1999 “Information Packaging and Translation: Aspects of Translational Sentence Splitting (German – English/Norwegian).” In Sprachspezifische Aspekte der Informationsverteilung, edited by Monika Doherty, 175–214. Berlin: Akademie Verlag.Google Scholar, 203; Krein-Kühle 2003Krein-Kühle, Monika 2003Equivalence in Scientific and Technical Translation: A Text-in-Context-Based Study. PhD diss. University of Salford.Google Scholar, 160; Hansen-Schirra et al. 2009Hansen-Schirra, Silvia, Sandra Hansen, Sascha Wolfer, and Lars Konieczny 2009 “Fachkommunikation, Popularisierung, Übersetzung: Empirische Vergleiche am Beispiel der Nominalphrase im Englischen und Deutschen.” Linguistik online 39 (3): 109–118.Google Scholar, 110). Ennek ellenére több kutatás is megfigyelte, hogy a németre fordított szövegekben gyakori a verbális stílus. Ennek oka az lehet, hogy a fordítók a forrásnyelvi szöveg nominális szerkezeteit gyakran igésítik, ezáltal explicitációt hajtanak végre (Konšalová, 2007Konšalová, Petra 2007 “Explicitation as a Universal in Syntactic De/condensation.” Across Languages and Cultures 8 (1): 17–32. CrossrefGoogle Scholar). A másik lehetőség, hogy a forrásnyelv hatása mutatkozik meg ezekben a szerkezetekben, „hiszen sok verbális szerkezetet szó szerint fordítunk” (Hansen-Schirra 2011Hansen-Schirra, Silvia 2011 “Between Normalization and Shining-Through: Specific Properties of English – German Translations and their Influence on the Target Language.” In Multilingual Discourse Production: Diachronic and Synchronic Perspectives, edited by Svenja Kranich, Viktor Becher, Steffen Höder, and Juliane House, 135–162. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 147).

Ez a nyilvánvalóan paradox helyzet a Hansen-Schirra (2011Hansen-Schirra, Silvia 2011 “Between Normalization and Shining-Through: Specific Properties of English – German Translations and their Influence on the Target Language.” In Multilingual Discourse Production: Diachronic and Synchronic Perspectives, edited by Svenja Kranich, Viktor Becher, Steffen Höder, and Juliane House, 135–162. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 136) által a verbális és a nominális stílus „hibridizációjának” nevezett jelenséghez vezet. Teich (2003)Teich, Elke 2003Cross-Linguistic Variation in System and Text. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar szerint az angol strukturális konvenciók megmutatkoznak a német fordításokban, így ezek stílusa verbálisabb, mint az eredetileg is német nyelven íródott szövegeké. A fordítók másrészről viszont gyakran úgy dolgozzák át a fordításukat, hogy az megfeleljen a célnyelv normáinak; Baker (1996)Baker, Mona 1996 “Corpus-Based Translation Studies: The Challenges That Lie Ahead.” In Terminology, LSP and Translation: Studies in Language Engineering in Honour of Juan C. Sager, edited by Harold Somers, 175–186. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar ezt a jelenséget „normalizációnak” nevezi.

Hansen-Schirra és munkatársai (2009Hansen-Schirra, Silvia, Sandra Hansen, Sascha Wolfer, and Lars Konieczny 2009 “Fachkommunikation, Popularisierung, Übersetzung: Empirische Vergleiche am Beispiel der Nominalphrase im Englischen und Deutschen.” Linguistik online 39 (3): 109–118.Google Scholar, 112–113) figyelemre méltóan nagyszámú módosított nominális szerkezetet találtak az általuk vizsgált, angol és német nyelvű fordított szövegekben, ebből pedig arra következtettek, hogy a fordítók a célnyelvi jellegzetességeknek való megfeleltetés érdekében hajtották végre az átalakításokat. A nominális és a verbális stílus előnyben részesítését illetően szintén megfigyelték, hogy az angol fordításokat inkább jellemzi a nominális stílus, mint a német nyelvűeket (117).

Ugyanakkor honnan tudhatjuk, hogy ezért valóban a fordítók felelősek? A hibridizációs paradoxont úgy vizsgálhatjuk, ha feltárjuk, hogy a fordítók és a lektorok milyen eltérő módon nominalizálják vagy igésítik a forrásnyelvi szerkezeteket. A fordítói és a lektori tevékenység elkülönítése rávilágíthat arra, mely szereplők milyen mértékben felelősek a szöveg nominális vagy verbális stílusáért.

A 2. fejezetben felvázolom a holisztikus értelemben vett fordítási munkafolyamat egy lehetséges felépítését, valamint körüljárom a lektorálás jellemzőit a fordítás kontextusában. A 3. fejezetben ismertetem a grammatikai metafora fogalmát, illetve a fordításkutatásban való alkalmazhatóságát, továbbá bemutatom a fordított szövegben alkalmazott grammatikai metaforizáció hatásait. A 4. fejezetben leírom, hogy a jelen tanulmányban milyen módszerrel vizsgálom a háromrészes korpuszban a nominalizációt és az igésítést. Az 5. fejezetben példákkal illusztrálom a leggyakoribb metaforizációs mintázatokat, és bemutatom az ezek gyakoriságát vizsgáló, kvantitatív elemzésemet.

2.A lektorálás korpuszalapú vizsgálata

A lektorálást a következőképp definiálhatjuk:

egy adott szerző által írt szöveg értelmezéséből és kiértékeléséből, valamint az ügyfél megbízása alapján végrehajtott módosításokból álló tevékenység. A módosítások érinthetik az információtartalom, a szövegszervezés vagy elrendezés aspektusait, továbbá irányulhatnak a szöveg minőségének és kommunikációs hatékonyságának javítására is.(Bisaillon 2007Bisaillon, Jocelyne 2007 “Professional Editing Strategies Used by Six Editors.” Written Communication 24 (4): 295–322. CrossrefGoogle Scholar, 296)

Bár Bisaillon definíciója csak az „egy adott szerző által írt” szövegekre vonatkozik, minden bizonnyal kiterjeszthető a fordításokra is. Mossop (2014Mossop, Brian 2014Revising and Editing for Translators. 3rd ed. Abingdon: Routledge.Google Scholar, 1) szerint a szerkesztés és a lektorálás „olyan olvasás […], amelynek célja a problémás szakaszok kiszűrése és minden szükséges javítás, valamint tökéletesítés elvégzése”, ám a szerkesztés fogalmát kizárólag a nem fordítás útján létrejövő szövegekre korlátozza. A jelen tanulmányban a fordított és a nem fordított szövegek esetén egyaránt a „szerkesztés” terminust használom.

A fordítási munkafolyamat az 1. táblázatban ábrázolt módon egy fordítási és egy szerkesztési fázisból állhat. A fordítási folyamat esetében Jakobsen (1999)Jakobsen, Arnt L. 1999 “Logging Target Text Production with Translog.” In Probing the Process in Translation: Methods and Results, edited by Gyde Hansen, 9–20. Copenhagen: Samfundslitteratur.Google Scholar sémáját alkalmazom (lásd még Norberg 2003Norberg, Ulf 2003Übersetzen mit doppeltem Skopos: Eine empirische Prozess- und Produktstudie. Uppsala: Uppsala University.Google Scholar), amely szerint a lektor a fordító munkáját követően dolgozik a szöveggel, de esetlegesen még ugyanazon a fordítóirodán belül, amelyet megbíztak a munkával (Rasmussen és Scholdager 2011Rasmussen, Kirsten Wølch, and Anne Schjoldager 2011 “Revising Translations: A Survey of Revision Policies in Danish Translation Companies.” The Journal of Specialised Translation 11: 87–120.Google Scholar). A szerkesztők a szerkesztési fázisban, a kiadást végző cég irányítása alatt dolgoznak a szöveggel (lásd 1. táblázat).

Mossop (2014)Mossop, Brian 2014Revising and Editing for Translators. 3rd ed. Abingdon: Routledge.Google Scholar a szerkesztés négy típusát definiálja: a stilisztikai szerkesztést, az olvasószerkesztést, a strukturális szerkesztést és a tartalmi szerkesztést. A strukturális szerkesztés a szöveg elrendezésével és felépítésével, a tartalmi szerkesztés pedig a tartalmi betoldással és törléssel, valamint a ténybeli hibákkal kapcsolatos (Mossop 2014Mossop, Brian 2014Revising and Editing for Translators. 3rd ed. Abingdon: Routledge.Google Scholar, 31; lásd még Ko 2011Ko, Leong 2011 “Translation Checking: A View from the Translation Market.” Perspectives: Studies in Translatology 19 (2): 123–134. CrossrefGoogle Scholar, 124). Az olvasószerkesztés során megfeleltetik a szöveget a nyelvtani szabályoknak, a nyelvi konvencióknak és a kiadói stílusnak, míg a stilisztikai szerkesztés egy „olvasható” szöveg létrehozására utal, amelyet a „mondatok tömörítésével” vagy a kétértelműségek feloldásával érnek el (Mossop 2014Mossop, Brian 2014Revising and Editing for Translators. 3rd ed. Abingdon: Routledge.Google Scholar, 30–31).

1. táblázat. A fordítási munkafolyamat szakaszai
Résztvevő Alfolyamat Fázis Produktum
Fordító Tájékozódás Fordítási fázis
id. Nyersfordítás Nyersfordítás
(Lektor) Lektorálás Fordítói kézirat
Szerkesztő Stilisztikai szerkesztés Szerkesztési fázis
id. Olvasószerkesztés
(2. szerkesztő) Strukturális szerkesztés
id. Tartalmi szerkesztés
Kiadó Kiadás Kiadvány

A jelen tanulmányban bemutatott kutatás a Harvard Business Manager számára lefordított cikkeket veszi alapul (lásd 4. fejezet). Ennél a folyóiratnál az összes említett szerkesztést egyetlen személy végzi, aki folyamatosan figyeli a forrásnyelvi szöveget – állítja Britta Domke, a folyóirat egyik szerkesztője (személyes kommunikáció):

Wenn wir mit der Redigatur eines übersetzten Textes beginnen, legen wir uns in der Regel den Originaltext aus der HBR daneben und vergleichen beides Satz für Satz, sowohl sprachlich als auch inhaltlich. Sprachlich arbeiten wir zum Teil noch stark an den Übersetzungen, je nach Qualität und Engagement des jeweiligen Übersetzers. So zerhacken wir Bandwurmsätze in leichter verständliche Einzelteile, formulieren Substantivierungen und Passivkonstruktionen um und streichen überflüssige Hilfsverben.

[Amikor elkezdjük a fordított szöveg szerkesztését, általában mellé tesszük a Harvard Business Review szerkesztőségéből származó eredeti forrásszöveget is, és mondatról mondatra összehasonlítjuk a két szöveget nyelvi és tartalmi szempontok alapján. A fordítók erőfeszítésétől és munkájának minőségétől függően alkalmanként jelentősen változtatunk a fordítások nyelvezetén. A túlzottan összetett mondatokat könnyebben értelmezhető egységekre bontjuk, átalakítjuk a nominális és passzív szerkezeteket, továbbá eltávolítjuk a felesleges segédigéket.]

A szerkesztők tehát a fordítóknak előírt kiadói stílus szerint járnak el, amelynek nyelvről és stílusról szóló részében arra kérik a fordítókat, hogy írjanak érthetően és érdekes stílusban, illetve hogy kerüljék többek közt a nominális stílust, valamint a passzív és a személytelen szerkezeteket.

3.Grammatikai metaforizáció a fordításban

3.1A nominalizáció és igésítés, mint grammatikai metafora

Ebben a fejezetben bemutatom a nominalizáció grammatikai metaforaként való tanulmányozásának elméleti hátterét. Röviden ismertetem a grammatikai metafora fogalmát, illetve annak használatát a fordítástudományban és a kontrasztív elemzésben. Ezután kitérek a grammatikai metafora fordítási nyelvre gyakorolt hatására és használatának lehetséges okaira. A nominalizáció besorolható a „grammatikai metafora” fogalma alá (ennek ismertetését lásd Taverniers 2003Taverniers, Miriam 2003 “Grammatical Metaphor in SFL: A Historiography of the Introduction and Initial Study of the Concept.” In Grammatical Metaphor: Views from Systemic Functional Linguistics, edited by Anne-Marie Vandenbergen, Miriam Taverniers, and Louise J. Ravelli, 5–33. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar). A grammatikai metaforizáció során a „folyamatok és minőségek entitásokként értelmezhetők” (Halliday és Matthiessen 2004 2004An Introduction to Functional Grammar. 3rd ed. London: Arnold.Google Scholar, 637). Az angolhoz és némethez hasonló nyelvekben az eseményeket, tevékenységeket általában igékkel fejezzük ki, ellenben grammatikai metafora használata esetén főnevekkel helyettesítenénk őket (Halliday és Martin 1993Halliday, Michael A. K., and James R. Martin 1993Writing Science: Literary and Discursive Power. London: Falmer.Google Scholar, 141).

Ebben a folyamatban megkülönböztethetünk „kongruens realizációkat”, amelyek jelöletlen vagy „jellemző kifejezési formák” (Halliday 1994Halliday, Michael A. K. 1994An Introduction to Functional Grammar. 2nd ed. London: Arnold.Google Scholar, 321), illetve „metaforikus realizációkat”, amelyek bizonyos értelemben „mások, mint az elsőként eszünkbe jutó megoldások” (Halliday és Matthiessen 2004 2004An Introduction to Functional Grammar. 3rd ed. London: Arnold.Google Scholar, 658). Bár ezek némiképp tág meghatározások, szűkebb értelemben akkor beszélhetünk „deverbális nomenekről” (Heyvaert 2003Heyvaert, Liesbet 2003 “Nominalization as Grammatical Metaphor: On the Need for a Radically Systemic and Metafunctional Approach.” In Grammatical Metaphor: Views from Systemic Functional Linguistics, edited by Anne-Marie Vandenbergen, Miriam Taverniers, and Louise J. Ravelli, 65–100. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 66), amikor az egyébként igékkel kifejezett folyamatokat metaforikusan főnévvel fejezik ki. Ekkor Dologként funkcionálnak a főnévi csoportban, nem pedig Folyamatként a mellékmondatban (Halliday és Matthiessen 2004 2004An Introduction to Functional Grammar. 3rd ed. London: Arnold.Google Scholar, 656).

A metaforizáció többek szerint is kötődik a fordításhoz. Steiner (2001Steiner, Erich 2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar, 11) szerint a demetaforizáció a forrásnyelvi szöveg értelmezésének része a fordítás során. Ezt követi a remetaforizáció, amely a célnyelvi szöveg megalkotásakor zajlik. Steiner állítását több empirikus kutatás is alátámasztja, például Hansené (2003Hansen, Silvia 2003The Nature of Translated Text: An Interdisciplinary Methodology for the Investigation of the Specific Properties of Translation. PhD diss. Universität des Saarlandes.Google Scholar, 150), amelynek során németről és franciáról angolra fordított szövegeket vizsgáltak. Steiner szerint a kérdés csak az, hogy a fordító milyen mértékben metaforizálja a szöveget:

[I]tt a remetaforizáció alacsonyabb szintű, mint egyéb esetben. Ennek oka lehet nyelvspecifikus (azaz az érintett nyelvek tipológiai-kontrasztív tulajdonságai miatt), lehet regiszterspecifikus (olyan esetekben, ahol a célnyelv és a kontextus alacsonyabb szintű metaforizációt követel meg), és/vagy lehet a fordító készségének vagy erőfeszítésének hiánya – vagy egy még nem ismert tényező is.(Steiner 2001Steiner, Erich 2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar, 15)

Mindenesetre Steiner (2001Steiner, Erich 2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar, 11) arra számít, hogy a grammatikai metaforizáció gyakorisága alacsonyabb a fordított szövegekben, mint az ugyanazon nyelvű nem fordítottakban vagy a forrásnyelvi szövegekben. Ezt az állítást nem lehet igazolni a jelen tanulmány módszerével, és Steiner szerint egyébként is bonyolult lenne, „hiszen minden tipológiai tényező jelentős szerepet játszik” (ibid.). Steiner kijelentése azonban elsősorban a remetaforizációra vonatkozik, mert szerinte a fordítók „gyakran nem teszik meg a grammatikai metaforizáció összes lépését visszafelé” (ibid.).

Mivel a remetaforizációra fókuszált, nem egyértelmű, milyen szerepet játszanak nála az „új” metaforizációk, azaz azok, amelyeket a fordító vezetett be (például a forrásnyelvi szövegben szereplő igék nominalizálásával). A fordított szöveg összes metaforizációjának vizsgálatához a grammatikai metafora egy olyan definíciójára van szükség, amely a kontrasztív elemzés területére vonatkozik és minden metaforizációt felölel.

3.2Grammatikai metafora a kontrasztív elemzésben

A legtöbb grammatikai metaforával foglalkozó tanulmány egynyelvű környezetben vizsgálja a fogalmat. Azok a tanulmányok, amelyek fordításokat tartalmazó, párhuzamos korpuszokon végzik a fogalommal kapcsolatos kutatásukat, a CroCo korpusz használatával teszik mindezt (Alves et al. 2010Alves, Fabio, Adriana Pagano, Stella Neumann, Erich Steiner, and Silvia Hansen-Schirra 2010 “Translation Units and Grammatical Shifts: Towards an Integration of Product- and Process-Based Translation Research.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 109–142. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar; Hansen és Hansen-Schirra 2012Hansen, Sandra, and Silvia Hansen-Schirra 2012 “Grammatical Shifts in English-German Noun Phrases.” In Cross-Linguistic Corpora for the Study of Translations: Insights from the Language Pair English-German, edited by Silvia Hansen-Schirra, Stella Neumann, and Erich Steiner, 133–145. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar). Alves és munkatársai (2010Alves, Fabio, Adriana Pagano, Stella Neumann, Erich Steiner, and Silvia Hansen-Schirra 2010 “Translation Units and Grammatical Shifts: Towards an Integration of Product- and Process-Based Translation Research.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 109–142. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 115) szerint ezen tanulmányokon keresztül „pontosabban és alaposabban lehet kategorizálni a nyelvek közötti nyelvtani különbségeket és a fordítási eltolódásokat, mint a hagyományos megközelítések segítségével”. Amikor párhuzamos korpuszon vizsgálták a vállalati kommunikációt, többek között azt találták, hogy az angol-német fordítási irányban a deverbális nomenek jelentik a leggyakoribb szófaji eltolódást. Ezt részben annak tulajdonítják, hogy az angol nyelvben több az igei alak, mint a németben, részben pedig annak, hogy a német nyelv a nominális stílust részesíti előnyben (116). Ugyanezen korpusz elemzésekor Hansen és Hansen-Schirra (2012Hansen, Sandra, and Silvia Hansen-Schirra 2012 “Grammatical Shifts in English-German Noun Phrases.” In Cross-Linguistic Corpora for the Study of Translations: Insights from the Language Pair English-German, edited by Silvia Hansen-Schirra, Stella Neumann, and Erich Steiner, 133–145. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar, 145) megállapította, hogy „a fordítások a legtöbb esetben a célnyelv tipikus normáihoz igazodnak”.

Ugyancsak a CroCo korpusz elemzésével tanulmányozta Rüth (2012)Rüth, Lisa 2012Grammatische Metapher und Common Ground. Master’s diss. Johannes-Gutenberg-Universität Mainz.Google Scholar a metaforicitás 1975–1985 és 2005–2011 közötti fejlődését a német szakmai nyelvhasználatban, hogy kiderítse, nő-e a szaknyelv használata a poptudományos irodalomban. Többek között arra a következtetésre jutott, hogy az általa vizsgált időszakban csökkent a névszói szerkezetekbe (főnevek, melléknevek és elöljárók) és az igei szerkezetekbe (igék, határozószók, kötőszavak; a megkülönböztetés alapja Steiner 2001Steiner, Erich 2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar, 26) tartozó szavak aránya: a korábbi korpuszban a főnévi szerkezet/igei szerkezet aránya 4,8, míg a későbbiben 4,3 (Rüth 2012Rüth, Lisa 2012Grammatische Metapher und Common Ground. Master’s diss. Johannes-Gutenberg-Universität Mainz.Google Scholar, 78). Szerinte ez a verbálisabb stílus felé való elmozdulás megkönnyíti a szöveg kognitív feldolgozhatóságát és ezáltal érthetőbbé teszi azt a célközönség számára (82).

A fent említett eseteken kívül kevés kutató vizsgálta a grammatikai metaforizációt a nyelvek közötti hatások alapján. A fordító kongruensen vagy metaforikusan fejezhetik ki a forrásnyelvi formát, ha a döntéseket „a forrásnyelv szemszögéből a célnyelvre irányulva vizsgáljuk” (Steiner 2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 149). A fordítástudományi tanulmányokban szinte mindig ezt a perspektívát használják, ahogy azt a „forrás” és a „cél” kifejezés is jól mutatja. Akkor beszélünk tehát metaforizációról, amikor „a célnyelvi kifejezés metaforikusabb, mint a forrásnyelvi” (Alves et al. 2010Alves, Fabio, Adriana Pagano, Stella Neumann, Erich Steiner, and Silvia Hansen-Schirra 2010 “Translation Units and Grammatical Shifts: Towards an Integration of Product- and Process-Based Translation Research.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 109–142. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 115), demetaforizációról pedig akkor, amikor ennek a fordítottja áll fenn.

Steiner (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 159) is amellett érvel, hogy használják a grammatikai metafora fogalmát a fordított szövegek kontrasztív elemzésében. A „kongruencia” legszigorúbb értelmezése alatt „az első kifejezés egyik jelentését érti”. Halliday és Matthiessen (1999Halliday, Michael A. K., and Christian M. I. M. Matthiessen 1999Construing Experience through Meaning: A Language-Based Approach to Cognition. London: Continuum.Google Scholar, 235) „logogenetikai” szempontból definiálja az „első” szót: úgy, mint amelyik „korábban merül fel a szövegben”, azaz „magának a jelentés aktusának kibontakozása” (18) során. A logogenetikát a filogenetikai és az ontogenetikai időkerettel együtt tekintik „a a szavak jelentésváltozása szempontjából a három fő folyamatnak, mely folyamatok során a jelentések folyamatosan létrejönnek, terjednek, újraélednek, kibővülnek és megváltoznak” (ibid.). Véleményem szerint semmi sem akadályozza meg, hogy kiterjesszük a logogenetikai értelmezést úgy, hogy magába foglalja a szövegfordítás folyamatát is.

A grammatikai metafora nyelvek közötti hatások alapján történő definiálása fényt deríthet a korábban említett hibridizációs paradoxonra. Amikor Steiner (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 145) a grammatikai metafora fogalmának kontrasztív elemzésben való használatáról értekezik, leírja, hogy „a szemantikai szerepek és a nyelvtani funkciók egymással való társításának lehetősége a németben korlátozottabbnak tűnik, mint az angolban”, így az angol nyelv toleránsabb az egyéni igények tekintetében, mint a német. Ez azt jelenti, hogy a két nyelv között annak ellenére is lehetnek különbségek a metaforicitásban és a kongruenciában, hogy a szerkezetek strukturálisan megegyeznek (145). Az Ágens „élő és tudatos résztvevőre” (Kurz 2010Kunz, Kerstin 2010Variation in English and German Nominal Coreference: A Study of Political Essays. Frankfurt/M.: Peter Lang.Google Scholar, 166) korlátozása a szemantikában és az ezáltal eredményezett kisebb mértékű testreszabhatóság az egyik oka annak, hogy a német írásművekben gyakoribb a nominális stílus, mint a verbális.

Steiner (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 155) rávilágít továbbá, hogy a metaforicitás növekedése az egyik szinten néha csökkenést idézhet elő egy másik szinten. Tehát ha egy komplex mondat a fordításban egyszerű mondattá válik (lásd az 1. Példánál; forrás Doherty 1991Doherty, Monika 1991 “Informationelle Holzwege: Ein Problem der Übersetzungswissenschaft.” Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 21 (84): 30–49.Google Scholar, 155), a metaforicitás általában nő (Steiner 2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 155). De a nyelvek közötti, metaforicitásbeli különbség előbb említett ellentmondásosságával kapcsolatban Steiner megjegyzi, hogy ebben az esetben a kongruens fordítás egy „rendkívül metaforikus megszemélyesítést” okozna (ibid.).

(1)
  1. To solve such problems, plants have evolved two strategies which they superimpose upon photosynthesis.

    [Hogy megoldják az ilyen jellegű problémákat, a növények két stratégiát fejlesztettek ki, amellyel elfedik a fotoszintézist.]22.Steiner fordítása alapján (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 145).

  2. Zur Lösung solcher Probleme haben sich bei den Pflanzen zwei Mechanismen herausgebildet, von denen die Photosynthese überlagert wird.

    [Az ilyen jellegű problémák megoldásához a növényekben két mechanizmus fejlődött ki, amely elfedi a fotoszintézist.]

Ez egy fontos megfigyelés a poptudományos műfajban, amely az eddigi kutatások többségének alapját jelentette és amelyben az ágensek gyakran nem emberek. A megszemélyesítés gyakorisága azonban eltérő lehet más műfajok esetében. Az üzleti nyelv ágensei például általában emberek (menedzserek, vezetők, dolgozók) vagy olyan entitások, amelyeknél elfogadható a megszemélyesítés (bizottság, cég). A korpuszomból származó 2. példa igencsak hasonlít az 1. példához, ám itt elfogadható a Firmen [cégek] megszemélyesítése, így a lektorok a nominalizáció demetaforizálása mellett döntöttek.

(2)

To get at that, some firms create markets for new customer information in which employees rate the value of contributions. (HBR 1/10,94)

[Ennek eléréséhez néhány cég olyan felületet hoz létre az új vásárlói információk számára, amelyen a dolgozók értékelhetik a közreműködések értékességét.]

Zur Lösung dieses Problems setzen einige Firmen auf ein System, bei dem die Mitarbeiter die von den Kollegen hinzugefügten Kundeninformationen gegenseitig bewerten. (fordítói kézirat) Um dieses Problem zu lösen, setzen einige Firmen auf ein System bei dem die Mitarbeiter die von den Kollegen hinzugefügten Kundeninformationen bewerten. (HBM 3/10,86)
[For the solution of this problem, some firms put their trust in a system in which employees rate the customer information added by their colleagues.] [To solve this problem, some firms put their trust in a system in which employees rate the customer information added by their colleagues.]
[Ezen probléma megoldásaképp néhány cég olyan rendszerbe fekteti a bizalmát, amelyen a dolgozók értékelik a kollégáik által hozzáadott vásárlói információkat.] [Ahhoz, hogy megoldják ezt a problémát, néhány cég olyan rendszerbe fekteti a bizalmát, amelyen a dolgozók értékelik a kollégáik által hozzáadott vásárlói információkat.]

3.3A grammatikai metafora hatása a fordított szövegre

A grammatikai metaforák használata számos hatást gyakorol a fordított szövegekre. Ami a textuális metafunkciót illeti, a metaforikus realizáció segítségével a szerző „ismert/új információ” alapján rendezheti az információs egységet (Halliday és Matthiessen 2004 2004An Introduction to Functional Grammar. 3rd ed. London: Arnold.Google Scholar, 642), valamint egy textuálisan főnévi csoportként kezelt kifejezést diskurzusjelölőként használhatunk (644). Az interperszonális metafunkcióban az érhető el a metaforikus realizációval, hogy egy adott kifejezés ne kapja meg egy propozíció vagy egy javaslat interperszonális státuszát, és ezáltal „vitathatatlanná váljon” vagy megalapozottnak tűnjön (645). Erre akkor kerül sor, ha a jelentés metaforikus realizációja egy csoport vagy egy szerkezet, ugyanis ezek – a propozicionális sorozatokkal ellentétben – nem tehetők modálissá, nem vonhatók kétségbe és vitathatatlanok.

A 3. példa egy deverbális noment tartalmaz, amelyet a lektor visszaigésített. Figyeljük meg, hogy az angol forrásnyelvi szöveg módbeli segédigés szerkezetét (may even [lennének]) az often want [gyakran akarják] kifejezéssel helyettesítik a publikált fordításban.

A fordítói kéziratban a sometimes [néha] szó szerepel, ezáltal egy köztes pontot jelent a forrásnyelvi és a végleges, kiadott szöveg között. Úgy tűnik, hogy ebben a sajátos szerkezetben a modalitás elveszítése kontinuumként értelmezhető: miközben a szöveg végigmegy a fordítási munkafolyamat különböző szakaszain, a feltevésből egy erős kijelentés lesz. A modalitás elvesztése legalábbis részben a grammatikai metafora használatának köszönhető (lásd Alves et al. 2010Alves, Fabio, Adriana Pagano, Stella Neumann, Erich Steiner, and Silvia Hansen-Schirra 2010 “Translation Units and Grammatical Shifts: Towards an Integration of Product- and Process-Based Translation Research.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 109–142. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 117, ahol egy hasonló példán keresztül figyelhető meg a modalitás nominalizáció miatti elvesztése).

(3)

People may even shun the development of new resources in order to preserve existing values and retain power. (HBR 7/10,102)

[Az emberek akár az új erőforrások fejlesztését is hajlandók lehetnek feláldozni azért, hogy megőrizzék a meglevő értékeket és megtartsák hatalmukat.]

Bisweilen sind die Motive gegen die Entwicklung neuer Ressourcen auch in der Bewahrung vorhandener Werte oder in der Wahrung von Macht zu suchen. (fordítói kézirat) Häufig wollen Mitarbeiter vorhandene Werte bewahren oder ihre Macht sichern . (HBM 2/11,84)
[Sometimes the motives against the development of new resources are also to be sought in the preservation of existing values or in the retention of power.] [Staff often want to preserve existing values or secure their power.]
[Az új erőforrások fejlesztésének elutasítása néha abból fakad, hogy szeretnék megőrizni a meglevő értékeket és megtartani a hatalmat.] [A dolgozók gyakran vágynak a meglevő értékékek megőrzésére és hatalmuk bebiztosítására.]

A grammatikai metafora másik hatása a fordított szöveg érthetőségét érinti. Használatával nő a lexikai sűrűség, és ez nehezebben feldolgozhatóvá teszi a fordítást. Halliday és Martin (1993Halliday, Michael A. K., and James R. Martin 1993Writing Science: Literary and Discursive Power. London: Falmer.Google Scholar, 86) szerint „sok szemantikai információ elvész, amikor az igés szerkezeteket nominálisokkal váltják fel”. Míg az általános benyomás az, hogy a nominalizációk nehezebben érthetők, mint az aktív igék (Ravelli 1988Ravelli, Louise J. 1988 “Grammatical Metaphor: An Initial Analysis.” In Pragmatics, Discourse and Text: Some Systemically Inspired Approaches, edited by Erich Steiner and Robert Veltman, 135–147. London: Frances Pinter.Google Scholar, 144–145; Taverniers 2003Taverniers, Miriam 2003 “Grammatical Metaphor in SFL: A Historiography of the Introduction and Initial Study of the Concept.” In Grammatical Metaphor: Views from Systemic Functional Linguistics, edited by Anne-Marie Vandenbergen, Miriam Taverniers, and Louise J. Ravelli, 5–33. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 25–26), a jelenséget vizsgáló kutatások többsége csupán arra terjed ki, hogy a magas szintű metaforikusság kevésbé érthetővé tehet-e egy szöveget (Coleman 1964Coleman, Edmund B. 1964 “The Comprehensibility of Several Grammatical Transformations.” Journal of Applied Psychology 48 (3): 186–190. CrossrefGoogle Scholar; Lassen 2003Lassen, Inger 2003Accessibility and Acceptability in Technical Manuals: A Survey of Style and Grammatical Metaphor. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 24, 164–165; Müller-Feldmeth et al. 2015Müller-Feldmeth, Daniel, Uli Held, Peter Auer, Sandra Hansen-Morath, Silvia Hansen-Schirra, Karin Maksymski, Sascha Wolfer, and Lars Konieczny 2015 “Investigating Comprehensibility of German Popular Science Writing.” In Translation and Comprehensibility, edited by Karin Maksymski, Silke Gutermuth, and Silvia Hansen-Schirra, 227–261. Berlin: Frank & Timme.Google Scholar, 250). Még arra is találni bizonyítékot, hogy a több grammatikai metafora nem változtat a szöveg érthetőségén (Palumbo 2008Palumbo, Giuseppe 2008Translating Science: An Empirical Investigation of Grammatical Metaphor as a Source of Difficulty for a Group of Translation Trainees in English – Italian Translation. PhD diss. University of Surrey.Google Scholar). Müller-Feldmeth és munkatársai (2015Müller-Feldmeth, Daniel, Uli Held, Peter Auer, Sandra Hansen-Morath, Silvia Hansen-Schirra, Karin Maksymski, Sascha Wolfer, and Lars Konieczny 2015 “Investigating Comprehensibility of German Popular Science Writing.” In Translation and Comprehensibility, edited by Karin Maksymski, Silke Gutermuth, and Silvia Hansen-Schirra, 227–261. Berlin: Frank & Timme.Google Scholar, 241) rávilágítottak, hogy a poptudományos szerzők nominális stílust használnak, ha „tudósokat és munkásságukat mutatják be”, ha viszont „tudományos ötleteket magyaráznak el”, azt verbális stílusban teszik.

4.A korpusz és a módszer

A jelen tanulmány kutatása egy háromrészes párhuzamos korpuszon alapul, „amelyben két vagy több elem esett át szövegszinkronizáláson, ami azt jelenti, hogy (eltérő nagyságú és jellegű) kompozíciós és szekvenciális egységekre bontották őket, és ezen egységeket összekapcsolták, így párokként (vagy hármasonként stb.) kezelhetők” (Fantinuoli and Zanettin 2015Fantinuoli, Claudio, and Federico Zanettin 2015 “Creating and Using Multilingual Corpora in Translation Studies.” In New Directions in Corpus-Based Translation Studies, edited by Claudio Fantinuoli and Federico Zanettin, 1–10. Berlin: Language Science Press. CrossrefGoogle Scholar, 4). A huszonhat 2006 és 2011 közötti angol forrásnyelvi szövegből és ezek német fordításából álló, hagyományos fordítói korpuszt egy a fordítói kéziratokat tartalmazó korpusz egészíti ki. A fordítói kéziratokat a Rheinschrift33.Szeretném megköszönni Ralph Krügernek, hogy kapcsolatba hozott ezzel a céggel. Michael Heinrichsnek pedig köszönöm, hogy odaadta a szövegeket, és hogy elmagyarázta nekem a cégnél alkalmazott fordítási munkafolyamat lépéseit. fordítóiroda küldte a kiadónak, tehát ezek lektorálatlan szövegek, amelyek a fordítási nyelv jellegzetességeit hordozzák magukon. Öt különböző fordító fordította a szövegeket, amelyeket hat szerkesztő lektorált a Harvard Business Manager szerkesztőségében. A korpusz összesen 315 955 szövegszót tartalmaz (lásd 2. táblázat).

2. táblázat. A korpusz mérete a szavak számát tekintve
Angol forrásnyelvi szövegek 104 678
Német fordítói kéziratok 106 829
Német lektorált fordítások 104 448
Teljes méret 315 955

A közelmúltig úgy vélték, hogy a grammatikai metaforákat „nehéz automatikusan annotálni és kivonatolni” (Teich 2003Teich, Elke 2003Cross-Linguistic Variation in System and Text. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar, 157), így a legtöbb elemzést manuálisan végezték (az áttekintést lásd Rüth 2012Rüth, Lisa 2012Grammatische Metapher und Common Ground. Master’s diss. Johannes-Gutenberg-Universität Mainz.Google Scholar, 56). Steiner (2001)Steiner, Erich 2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar több módszert is javasolt arra, hogy gépileg elemezhessék a grammatikai metaforák gyakoriságát egy szövegben: például, ha mérik a lexikai sűrűséget, az általános mondathosszt, a szó/szövegszó arányt vagy az elöljárók és a kötőszavak arányát. Ezekkel a mérésekkel viszont csak a szöveg egészéről szerezhetünk információkat, az egyes grammatikai metaforákról nem.

Rüth (2012)Rüth, Lisa 2012Grammatische Metapher und Common Ground. Master’s diss. Johannes-Gutenberg-Universität Mainz.Google Scholar egy további lépést tett az egyes grammatikai metaforák korpuszalapú tanulmányozása felé. Ő a Canoonet ismeretlen szavakat elemző funkciójával vizsgálja a szóképzés módját. Ennek segítségével feljegyezheti a szófajváltásokat, például a nominalizációkat. Napjaink legfejlettebb módszere a CroCo projekt nevéhez fűződik. Az általuk használt korpusz többszintű szövegszinkronizáláson és annotáláson esett át, így azonosíthatók a szófajváltások és ezáltal a grammatikai metaforák is (Alves et al. 2010Alves, Fabio, Adriana Pagano, Stella Neumann, Erich Steiner, and Silvia Hansen-Schirra 2010 “Translation Units and Grammatical Shifts: Towards an Integration of Product- and Process-Based Translation Research.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 109–142. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 117; lásd még Hansen és Hansen-Schirra 2012Hansen, Sandra, and Silvia Hansen-Schirra 2012 “Grammatical Shifts in English-German Noun Phrases.” In Cross-Linguistic Corpora for the Study of Translations: Insights from the Language Pair English-German, edited by Silvia Hansen-Schirra, Stella Neumann, and Erich Steiner, 133–145. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar). Mivel a jelen kutatáshoz használt korpusz nem tartalmaz ilyen komplex szövegszinkronizációt, ezért egy félautomata elemzési módszert használtam Steiner (2001)Steiner, Erich 2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar és Rüth (2012)Rüth, Lisa 2012Grammatische Metapher und Common Ground. Master’s diss. Johannes-Gutenberg-Universität Mainz.Google Scholar stratégiáinak részbeni alkalmazásával.

Először szófaji címkézést végeztem a három alkorpuszon a TreeTagger (Schmid 1995Schmid, Helmut 1995 “Improvements in Part-of-Speech Tagging with an Application to German.” Proceedings of the ACL SIGDAT-Workshop: 1–9.Google Scholar) segítségével, amely a német nyelvű szövegekhez a Stuttgart-Tübingen címkekészletet (Schiller et al. 1999Schiller, Anne, Simone Teufel, Christine Stöckert, and Christine Thielen 1999Guidelines für das Tagging deutscher Textcorpora mit STTS. http://​www​.sfs​.unituebingen​.de​/resources​/stts​-1999​.pdf.), az angol nyelvűekhez pedig a Penn Treebank címkekészletet használja (Marcus, Santorini, és Marcinkiewicz 1993Marcus, Mitchell P., Beatrice Santorini, and Mary Ann Marcinkiewicz 1993 “Building a Large Annotated Corpus of English: The Penn Treebank.” Computational Linguistics 19 (2): 313–330.Google Scholar). Ezután következett a mondatszinkronizáció, majd manuálisan vizsgáltam a főnevek és igék közötti szófajváltásokat, hogy feltárjam a fordítói kéziratok és a lektorált szövegek közötti eltéréseket.

Az alábbi, nominalizációt és igésítést tartalmazó mondatokat elemeztem a korpuszban. A 4. példánál látható -ung/-ungen a leggyakoribb főnévképző a német nyelvben, legalábbis ami a deverbális nomeneket illeti (Demske 2000Demske, Ulrike 2000 “Zur Geschichte der ung-Nominalisierung im Deutschen: Ein Wandel morphologischer Produktivität.” Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 122 (3): 365–411. CrossrefGoogle Scholar; Shin 2006Shin, Soo-Song 2006 “On the Event Structure of -ung Nominals in German.” Linguistics 39 (2): 297–319.Google Scholar).

(4)

It’s easy to surmise that many of them felt unsure of their readiness for the role – we think of them as “much to prove” leaders. (HBR 1/09,54)

[Könnyen gyaníthatjuk, hogy sokan közülük nem voltak biztosak benne, hogy készen állnak erre a szerepre – „sok bizonyítás előtt álló” vezetőkként gondolunk rájuk.]

Es drängt sich die Vermutung auf, dass sich viele von ihnen nicht sicher waren, der Aufgabe gewachsen zu sein. Wir stellen sie uns als Führungskräfte vor, die viel zu beweisen haben. (fordítói kézirat) Da drängt sich die Vermutung auf, dass viele von ihnen zweifelten, ob sie der Aufgabe gewachsen sind. Wir nennen sie “Führungskräfte auf Bewährung“. (HBM 3/09,10)
[This begs the assumption that many of them were not sure whether they were up to the task. We think of them as leaders who have much to prove.] [This begs the assumption that many of them doubted whether they were up to the task. We call them “leaders on probation”.]
[Felmerül a gyanú, hogy sokan közülük nem voltak biztosak benne, hogy készen állnak a feladatra. Olyan vezetőkként tekintünk rájuk, akiknek még sokat kell bizonyítaniuk.] [Felmerül a gyanú, hogy sokan közülük kételkedtek benne, vajon készen állnak-e a feladatra. „Próbaidős vezetőknek” nevezzük őket.]

Gyakori igeképző az 5. példánál látható -ier (lásd Neef 1999Neef, Martin 1999 “A Declarative Approach to Conversion into Verbs in German.” In Yearbook of Morphology 1998, edited by Geert Booij and Jaap van Marle, 199–224. Dordrecht: Kluwer. CrossrefGoogle Scholar, 216).

(5)

In the process, such leaders raise the level of emotional engagement that employees bring to company life in general. (HBR 6/12,76)

[A folyamat során az efféle vezetők növelik a dolgozók általános, érzelmi elköteleződését a cég iránt.]

Dadurch erhöhen die Führungskräfte das Maß, in dem sich Mitarbeiter emotional für das Unternehmen engagieren. (fordítói kézirat) Dadurch erhöhen die Führungskräfte das Maß, in dem sich Mitarbeiter emotional für das Unternehmen engagieren. (HBM 7/12,46)
[Thus, leaders raise the level to which employees engage emotionally with the company.] [Thus, leaders raise the level to which employees engage emotionally with the company.]
[Így a vezetők hatására a dolgozók érzelmileg egyre inkább elköteleződnek a cég iránt.] [Így a vezetők hatására a dolgozók érzelmileg egyre inkább elköteleződnek a cég iránt.]

Ugyanakkor ebben a mondatban az -ieren képző segítségével ment végbe a nominalizáció. Ezt a képzőt mutatja be a 6. példa.44.A 6. példában a lektor vonatkozói mellékmondattal (die viel wissen) igésíti a kenntnisreichen melléknevet. Az igésített melléknevek terén további kutatás szükséges ahhoz, hogy megmagyarázhassuk a lektorok szerepét ebben a kérdésben

(6)

An important part of an investigator’s work is finding knowledgeable people, including disaffected former executives and even current employees who may be in the thick of the suspicious activity. (HBR 10/07,47)

[A nyomozók munkájának fontos része jól informált személyeket találni, köztük már távozott, korábbi vezetőket vagy akár jelenlegi dolgozókat, akik talán aktívan részt vehetnek a gyanús tevékenységekben.]

Ein wichtiger Aspekt bei der Untersuchung ist die Suche nach kenntnisreichen Personen. (fordítói kézirat) Ein wichtiger Teil der Untersuchung ist das Identifizieren von Personen, die viel wissen. (HBM 12/07,108)
[An important aspect of the investigation is the search for knowledgeable people.] [An important part of the investigation is the identification of people who know a lot.]
[A nyomozásnak fontos aspektusa a jól informált személyek keresése.] [A nyomozás egyik fontos része a sokat tudó személyek azonosítása.]

Érdemes megfigyelni az elöljárókból és névelőkből álló kombinációkat (beim, zum, bei der és zum) és az angolban a gerundiumot jelölő -inget, amely általában ugyancsak nominalizációt eredményez a fordított szövegben (lásd Rumpeltes, In PreparationRumpeltes, Kerstin In preparation. Microanalysis of Translations of -ing-Clauses as Subjects in the Register ESSAY. PhD diss. University of Saarbrücken.).

5.Metaforizációs mintázatok a forrásnyelvi szövegtől a publikált fordításig

5.1Kvantitatív eredmények

A  3. táblázat részletes áttekintést nyújt a kutatás során talált összes metaforizációs mintázatról. Az előfordulások számát abszolút értékben és százalékként is feltünteti. A mintázatokat háromelemű rövidítések jelölik. Ezek arra a három lépésre vonatkoznak, amelyekkel eljutunk a forrásnyelvi szövegtől a fordítói kéziraton át a lektorált szövegig. A kezdeti szakaszban a részletesebb kép érdekében megkülönböztettem egymástól az angol szöveg verbális gerundiumait (Vg) és nominális gerundiumait (Ng), valamint a német szöveg verbális infinitívuszait (Vi) és nominális infinitívuszait (Ni). A VgNNi rövidítés például azt jelenti, hogy a forrásnyelvi szövegben egy verbális gerundium (Vg), a kéziratban egy tiszta nominalizált alak (N), a lektorált szövegben pedig egy nominális infinitívusz (Ni) szerepel.

A nominalizációk többsége az -ung képző segítségével ment végbe. A nominalizált infinitívuszokkal történt nominalizációk (Ni, 40 előfordulás) sokkal ritkábbak. Többségüket olyan esetekben találtam (31 előfordulás), amikor a lektorált szövegben is megtartották a nominális formát (VNiNi, VgNiNi, VgNiN). Sokkal ritkábbak (csak 9 előfordulás) olyan esetekben, amikor a lektorált szövegben igés szerkezet szerepel (VNiV, VgNiV). Megállapítható tehát, hogy egy nominális infinitívusz esetén kevésbé valószínű, hogy a lektorok visszaigésítik a nominalizációt, mint egy -ungos alak esetén.

3. táblázat. A metaforizációs mintázatok részletes áttekintése
Mintázat Előfordulások (%) Mintázat Előfordulások (%) Mintázat Előfordulások (%)
VNN 243  36,5 VNNi   3    0,5 VgNN 56  8,4
VNiNi   9   1,4 VgNiN   1    0,2 VgNiNi 21  3,2
VgNNi   6   0,9 VNV 140 21 VNiV  6  0,9
VgNV  53 8 VgNiV   3    0,5 VVN 16  2,4
VVNi   1   0,2 VgVN   1    0,2 NNV 81 12,2
NNiV   2   0,3 NgNV   5    0,8 NVV 17  2,6
NgVV   1   0,2 NgVN   1    0,2

Mivel kutatásomban a nominalizációkra és az igésítésekre fókuszáltam, kihagytam azokat a mintázatokat, amelyek a fordítási munkafolyamat bármely szakaszában mellékneveket tartalmaztak (11 eset). Nem elemeztem részletesebben azokat a mintázatokat sem, amelyek lektori tartalomtörlés vagy fordítói tartalombeszúrás miatt valamely ponton elhagyták az adott szerkezetet (11 eset). Csak azokat az eseteket soroltam fel, amelyeknél mindhárom szöveg tartalmaz nominális vagy igés szerkezetet.

A gerundiumokat és az infinitívuszokat a hozzájuk tartozó igés vagy nominális csoportokba sorolva hat metaforizációs mintázatot kapunk. Ezek láthatók a 4. táblázatban.

4. táblázat. Forrásnyelvi szerkezetek, illetve a fordítói és lektori műveletek
Rövidítés FNY-i szerkezet Fordítói művelet Lektori művelet Előfordulások (%)
VNN igés nominalizáció 339   50,9
VNV igés nominalizáció visszaigésítés 202   30,3
VVN igés nominalizáció  18    2,7
NNV nominális igésítés  88   13,2
NVV nominális igésítés  18    2,7
NVN nominális igésítés visszanominalizáció   1    0,2
Összesen 666 100

A lektorok a fordítói nominalizációk többségét megtartják (ezzel növelve a VNN mintázatok számát). Mivel nyilatkozatuk alapján (lásd 2. fejezet) lektorálás közben figyelik a forrásnyelvi szöveget, tudják, hogy ezek nominalizációk eredményei, és úgy tűnik, egyetértenek a fordítók megoldásával. A második leggyakoribb mintázat (VNV) azonban a grammatikai metafora „kibontása” (Halliday és Matthiessen 1999Halliday, Michael A. K., and Christian M. I. M. Matthiessen 1999Construing Experience through Meaning: A Language-Based Approach to Cognition. London: Continuum.Google Scholar, 255), hiszen ezeknél visszaigésítik a fordítói nominalizációk nagy részét. Ráadásul a harmadik leggyakrabban előforduló mintázatnál a lektorok igésítik a fordítók által megtartott nominális szerkezeteket (NNV). Mindeközben a fordítók által megtartott igés szerkezetek nominalizációjára (VVN) viszonylag ritkán találunk példát.

Tehát a lektori beavatkozások nagyjából 15%-a jelent új metaforizációt, azaz egy a fordító által megőrzött forrásnyelvi alak átalakítását (VVN és NNV). A lektori beavatkozások körülbelül 30%-ánál egy a fordító által bevezetett metaforizáció eredeti alakra történő visszaalakítása történt (VNV és NVN).55.Mivel a fordítási munkafolyamatot logogenetikai értelemben vizsgálom (lásd 3.2 fejezet), ezeket is metaforizációknak tekintem, hiszen változtatás történik az előző fázishoz képest.

A vizsgált nyelvtani összetételt illetően nagyjából ugyanakkora mértékben változik a szöveg a fordítási és a szerkesztési fázis alatt. A fordítási fázis leggyakoribb metaforizációs mintázata a deverbális nomenképzés (VNN és VNV), amely sokkal többször fordul elő, mint a denominális verbumképzés. A szerkesztési fázisban viszont főként igésítések történnek (VNV és NNV). A lektori beavatkozások között sokkal gyakoribb a nominális szerkezetek igésítése, mint a verbális szerkezetek nominalizálása – főleg abban az esetben, amikor a forrásnyelvi szövegben is verbális alak szerepel. A különbségeket az 5. táblázat összegzi.

5. táblázat. A fordítók és a lektorok átalakításai
Végrehajtó Nominalizáció Igésítés
Fordító  541 (62,2%) 19 (2,2%)
Lektor 19 (2,2%)  290 (33,4%)

5.2Az eredmények kiértékelése

A 7. példa a VgNV (aláhúzott) és a VNN (félkövér) metaforizációs mintázatokat szemlélteti. Az Increasing [növelés] gerundiumot a fordító főnévként (die Steigerung) fordította, ám ezt igére (erhöhen) cserélte a lektor. A to build [épít] ige fordítása is a Steigerung főnév lett, de ezt meg is tartotta a lektor – igaz, tárgyesetben, nem pedig birtokos esetben.

(7)

Increasing brand equity is best seen as a means to an end, one way to build customer equity. (HBR 1/10,94)

[A márkaérték-növelés leginkább egy bizonyos cél eléréséhez, azaz a vásárlóerő építéséhez szükséges eszköznek tekinthető.]

Die Steigerung des Werts einer Marke wird bestenfalls als eine Methode zur Erreichung des wichtigeren Ziels, der Steigerung des Werts der Kunden, betrachtet. (fordítói kézirat) Den Wert einer Marke zu erhöhen kann bestenfalls dazu dienen, ein wichtigeres Ziel zu erreichen: die Steigerung des Kundenwerts. (HBM 3/10,86)
[The increase of a brand’s value is best seen as a method to achieve the more important goal, the increase of the customer’s value.] [To augment the value of a brand can at best serve to achieve a more important goal: the increase of customer value.]
[Egy márka értékének a növelése leginkább a fontosabb cél eléréséhez, azaz a vásárlói érték növeléséhez szükséges módszernek tekinthető.] [Ha növeljük egy márka értékét, legjobb esetben egy fontosabb célt érünk el: a vásárlóérték növelését.]

Az NVV mintázat példamondatát lásd az 5. példánál. A 8. példa az NNV metaforizációs mintázatot mutatja be. A fordító a forrásnyelvi szövegben levő főnévi szerkezetet (improvements in profitability [javulás a jövedelmezőségben]) egy ekvivalens, ám némiképp nyakatekert főnévvel (Rentabilitätssteigerung [jövedelmezőségnövekedés]) fordította. Épp ez a nyakatekertség lehetett az oka annak, hogy a lektorok egy könnyebben értelmezhető igés szerkezetté (steigerten die Rentabilität [növelte a jövedelmezőséget]) alakították a főnevet.

(8)

The communications plans determined by our model resulted in sharp improvements in profitability. (HBR 3/06,131)

[A modellünk által meghatározott kommunikációs terv miatt jelentős a javulás a jövedelmezőségben.]

Die Kommunikationspläne, die unser Modell erstellt hatte, führten zu einer starken Rentabilitätssteigerung. (fordítói kézirat) Das Ergebnis: Die Kommunikationsstrategien, die auf unserem Modell beruhten, steigerten die Rentabilität der Kunden erheblich. (HBM 10/06,116)
[The communications plans that our model had created led to a strong increase in profitability.] [The result: The communications strategies that were based on our model increased the clients’ profitability significantly.]
[A modellünk által megállapított kommunikációs terv erős jövedelmezőségnövekedést eredményezett.] [Az eredmény: a modellünkön alapuló kommunikációs stratégiák jelentősen növelték az ügyfelek jövedelmezőségét.]

A VVN metaforizációs mintázat figyelhető meg a 9. példánál, ahol a to build a national presence [országos jelenlétet kiépíteni] igei szerkezet kéziratban levő megfelelője az eine landesweite Präsenz zu schaffen [országos jelenlétet elérni] igei szerkezet. A lektorok főnévvé (Expansionsbemühungen [terjeszkedési erőfeszítések]) tömörítették ezt.

(9)

But it got reckless in its attempts to build a national presence. (HBR 9/08,82)

[Azonban hanyaggá vált, miközben próbált országos jelenlétet kiépíteni.]

Doch in seinen Versuchen, eine landesweite Präsenz zu schaffen, wurde das Unternehmen leichtsinnig.(fordítói kézirat) Doch bei seinen Expansionsbemühungen wurde das Unternehmen leichtsinnig. (HBM 12/08,96)
[But in its attempts to build a national presence, the company got reckless.] [But in its attempts of expansion, the company got reckless.]
[A cég azonban hanyaggá vált, miközben próbált országos jelenlétet elérni.] [A cég azonban hanyaggá vált terjeszkedési erőfeszítései közben.]

A mind a főnevek, mind az igék attribútumait magukban hordozó gerundiumok (Mackenzie 1996Mackenzie, J. Lachlan 1996 “English Nominalisations in the Layered Model of the Sentence.” In Complex Structures: A Functionalist Perspective, edited by Betty Devriendt, Louis Goossens, and Johan van der Auwera, 325–355. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar, 326) között gyakran elkülönítik egymástól a verbális és nominális típusúakat (Abney 1987Abney, Steven P. 1987The English Noun Phrase in its Sentential Aspect. PhD diss. Massachusetts Institute of Technology.Google Scholar; Houston 1989Houston, Ann 1989 “The English Gerund: Syntactic Change and Discourse Function.” In Language Change and Variation, edited by Ralph W. Fasold and Deborah Schiffrin, 173–196. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar; Alexiadou, Iordăchioaia, and Schäfer 2011Alexiadou, Artemis, Gianina Iordăchioaia, and Florian Schäfer 2011 “Scaling the Variation in Romance and Germanic Nominalisations.” In The Noun Phrase in Romance and Germanic Structure, Variation and Change, edited by Petra Sleeman and Harry Perridon, 25–40. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 159). Tehát egy gerundium akkor nominális, ha a tárgya egy elöljárós szerkezet és ha jelentését egy melléknév módosítja, és akkor verbális, ha tárgya tárgyesetben áll és ha jelentését egy határozószó módosítja (Alexiadou, Iordăchioaia, and Schäfer 2011Alexiadou, Artemis, Gianina Iordăchioaia, and Florian Schäfer 2011 “Scaling the Variation in Romance and Germanic Nominalisations.” In The Noun Phrase in Romance and Germanic Structure, Variation and Change, edited by Petra Sleeman and Harry Perridon, 25–40. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 28). Utóbbi esetet a 10. példánál láthatjuk.

(10)

Developing new resources internally is faster and more effective than acquiring them from external parties […] (HBR 7/10,102)

[Gyorsabb és hatékonyabb új erőforrásokat belsőleg fejleszteni, mint külső partnerektől beszerezni […]]

Die interne Entwicklung neuer Ressourcen ist schneller und effektiver als der Kauf bei externen Anbietern […] (fordítói kézirat) Selbst zu entwickeln ist schneller und effektiver, als etwas von externen Anbietern zu kaufen. (HBM 2/11,84)
[The internal development of resources is faster and more effective than their acquisition from external parties.] [Developing [something] yourself is faster and more effective than to buy something from external parties.]
[Az erőforrások belső fejlesztése gyorsabb és hatékonyabb, mint azok külső partnertől való beszerzése.] [Házon belül fejleszteni [valamit] gyorsabb és hatékonyabb, mint külső partnerektől vásárolni.]

A német nyelvben hasonló különbséget találunk az infinitívuszok típusai között. Mackenzie (1996Mackenzie, J. Lachlan 1996 “English Nominalisations in the Layered Model of the Sentence.” In Complex Structures: A Functionalist Perspective, edited by Betty Devriendt, Louis Goossens, and Johan van der Auwera, 325–355. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar, 326) tisztán verbális és tisztán nominális kifejezések közötti kontinuumához hasonlóan érvelhetünk amellett, hogy a nominális infinitívuszok közelebb állnak a verbális spektrumhoz, mint az -ung képzős nominalizációk, hiszen több az igére jellemző tulajdonságuk: például ugyanaz az alakjuk, mint a verbális infinitívusznak, és nincs többesszámuk.

A 11. példánál látható, hogy a fordító a bringing people closer to one another [közelebb hozzuk az embereket egymáshoz] kifejezést das räumliche Zusammenrücken der Mitarbeiternek (szó szerint „a dolgozók térbeli közelebb helyezése egymáshoz”) fordította, valamint hogy az -ungos nominalizációt (Beseitigung) a lektor nominális infinitívusszá (das Beseitigen) alakította.

(11)

There’s some evidence that removing physical barriers and bringing people closer to one another does promote casual interactions. (HBR 7/11,102)

[Bizonyítékok támasztják alá, hogy ha eltávolítjuk a fizikai akadályokat és közelebb hozzuk egymáshoz az embereket, elősegíthetjük az alkalmi interakciókat.]

Es gibt Belege dafür, dass die Beseitigung physischer Grenzen und das räumliche Zusammenrücken der Mitarbeiter beiläufige Unterhaltungen fördern. (fordítói kézirat) Es gibt Belege dafür, dass das Beseitigen physischer Grenzen und das räumliche Zusammenrücken der Mitarbeiter spontane Unterhaltungen fördern. (HBM 10/11,46)
[There’s evidence that the removal of physical barriers and the spatial integration of staff promotes casual conversations.] [There’s evidence that the removal of physical barriers and the spatial integration of staff promotes spontaneous conversations.]
[Bizonyíték támasztja alá, hogy a fizikai akadályok eltávolítása és a dolgozók térbeli integrációja elősegíti az alkalmi beszélgetéseket.] [Bizonyíték támasztja alá, hogy a fizikai akadályok eltávolítása és a dolgozók térbeli integrációja elősegíti a spontán beszélgetéseket.]

Végül pedig a 12. példánál a lektor egy verbális infinitívuszra (Kopieren [másolni]) cserélte a fordítói kéziratban szereplő nominális infinitívuszt (das Kopieren [a másolás]).

(12)

The sense of permission was strengthened by the fact that copying is perceived as work. (HBR 7/11,102)

[A jóváhagyás érzetét tovább erősítette az a tény, hogy másolni munkának számít.]

Das Gefühl, zu diesen Gesprächen die Erlaubnis zu haben, wurde durch die Tatsache gestärkt, dass das Kopieren als Arbeit betrachtet wird. (fordítói kézirat) Da Kopieren als Arbeit betrachtet wird, stärkte dies das Gefühl, diese Unterhaltungen seien erlaubt. (HBM 10/11,46)
[The feeling to have permission for such conversations was strengthened by the fact that copying is perceived as work.] [Since copying is seen as work, this strengthened the feeling that these conversations were allowed.]
[Annak érzetét, hogy az ilyen beszélgetések jóváhagyottak, tovább növelte az a tény, hogy a másolást munkának tekintik.] [Mivel másolni munkának számít, még erősebb volt az érzés, hogy ezek a beszélgetések jóváhagyottak.]

Természetesen a jelen kutatásban alkalmazott módszer korlátokkal jár. Nehéz például kideríteni, hogy az egyes nominalizációk milyen mértékben metaforikusak. Erre a jelen korpuszban található legjobb példa a Wertschöpfung [értéknövelés] szó. A forrásnyelvi szövegben a szerzők szívesen használják a create value-hoz [értéket ad] és az add value-hoz [értéket növel] hasonló verbális szerkezeteket. Véleményem szerint a németben nem létezik verbális megfelelője a Wertschöpfung főnévnek. Bár a korpuszban kétszer is szerepel a verbális alak (lásd 13. példa), a német újságcikkekből álló referenciakorpuszban nagyon kevésszer szerepel a Wert schöpfen66.Lásd dwds.de/?view=3&qu=“Wert schöpfen”. lemma. Ahol mégis, ott feltehetően angolról való fordítás miatt.

(13)

So if there is some chance that a deal between a buyer and a seller can create extra value, it’s better to negotiate than to hold an auction. (HBR 12/09,101)

[Tehát ha van rá esély, hogy az eladó és a vásárló közötti alku plusz értéket eredményezhet, érdemesebb tárgyalni, mintsem aukciót tartani.]

Wenn also die Möglichkeit besteht, dass ein Verhandlungsabschluss zwischen einem Käufer und einem Verkäufer zu einer zusätzlichen Wertschöpfung führt, sollten Verhandlungen statt Versteigerungen stattfinden. (fordítói kézirat) Wenn also die Möglichkeit besteht, dass ein Geschäftsabschluss zwischen einem Käufer und einem Verkäufer im Fall von Verhandlungen zusätzlichen Wert schöpft, sollten Sie verhandeln, anstatt eine Auktion durchzuführen. (HBM 6/10,74)
[If there is a possibility that the closing of a deal between a buyer and a seller will lead to an extra value creation, negotiations rather than auctions should take place.] [If there is a possibility that the closing of a deal between a buyer and a seller will create extra value in the case of negotiations, you should negotiate instead of conducting an auction.]
[Tehát ha van rá esély, hogy az eladó és a vásárló közötti alkukötés értéknöveléshez vezet, aukció helyett inkább tárgyalásra kerüljön sor.] [Tehát ha van rá esély, hogy az eladó és a vásárló közötti alkukötés tárgyalás esetén értéket növel, érdemesebb tárgyalni, mintsem aukciót tartani.]

Felmerül a kérdés, mennyiben metaforizál a fordító, ha úgy nominalizálja a create extra value-t [plusz értéket ad], hogy annak nincs verbális megfelelője? Továbbá az is kérdés, mennyire nevezhetjük „kongruensnek” a lektor által használt Wert schöpfent, ha ez nem egy gyakran használatos kifejezés a németben? Ezeket a kérdéseket csak úgy válaszolhatjuk meg, ha kvalitatív elemzés alapján azonosítjuk a korpuszban a metaforizációkat (ilyen elemzésért lásd Bisiada 2017 2017 “Translation and Editing: A Study of Editorial Treatment of Nominalisations in Draft Translations.” Perspectives: Studies in Translation Theory and Practice 26 (1): 24–38. CrossrefGoogle Scholar).

Összegzésképpen elmondható, hogy a VNV a legérdekesebb metaforizációs mintázat, hiszen rávilágít, miért érdemes a fordítói kéziratot is megvizsgálni a fordítási munkafolyamat elemzése során. A hagyományos elemzésekkel a VNV csoportba tartozó 202 példát szó szerinti (kongruens) fordításoknak tekintenénk, pedig magában a kéziratban valójában nominalizációk. Tehát egy a lektorálás hatását ignoráló kutatás során a metaforizációk csaknem harmada elveszhet, ami jól mutatja, milyen jelentős a lektor hatása.

A szöveget érintő hatások, amelyeket a jelen kutatás feltárt, segítséget nyújthatnak a tanulmány elején említett hibridizációs paradoxon (Hansen-Schirra 2011Hansen-Schirra, Silvia 2011 “Between Normalization and Shining-Through: Specific Properties of English – German Translations and their Influence on the Target Language.” In Multilingual Discourse Production: Diachronic and Synchronic Perspectives, edited by Svenja Kranich, Viktor Becher, Steffen Höder, and Juliane House, 135–162. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar, 136) megértéséhez. A fordított szöveg a fordítási munkafolyamat hibrid mivoltának eredménye (a folyamat során számos résztvevő beavatkozásokat végez), nem pedig csak a fordítás aktusáé – legalábbis az üzleti cikkek regiszterét illetően. A sajtószövegek regiszterével kapcsolatban hasonló bizonyítékokat vonultat fel Delaere (2015Delaere, Isabelle 2015Do Translations Walk the Line? Visually Exploring Translated and Non-Translated Texts in Search of Norm Conformity. PhD diss. Universiteit Gent.Google Scholar, 161), aki szerint „azok a műfajok, amelyek átesnek egy szerkesztési fázison, nagyobb valószínűséggel tartalmaznak sztenderd nyelvváltozatot”, mint amelyek nem.

Bizonyítékok támasztják alá, hogy az üzleti műfajban a lektorok gyakran bontják fel a mondatokat, hogy így növeljék a szöveg olvashatóságát (Bisiada 2016Bisiada, Mario 2016 “ ‘Lösen Sie Schachtelsätze möglichst auf ’: The Impact of Editorial Guidelines on Sentence Splitting in German Business Article Translations.” Applied Linguistics 37 (3): 354–376. CrossrefGoogle Scholar). A fordítók számára talán nem ez az első számú szempont a fordítás elkészítése közben. Az irodalmi regiszterrel kapcsolatban Andújar (2016)Andújar, Gemma 2016 “Traducción entregada frente a traducción publicada: Reflexiones sobre la normalización en traducción editorial a partir de un estudio de caso.” Meta 61 (2): 396–420. CrossrefGoogle Scholar alátámasztotta azt az állítást, amely szerint a lektorok standardizálják a szöveg nyelvezetét, tehát kitörlik például azokat az elemeket, amelyekkel a fordítók a szóbeli jelleget kívánták megőrizni a célnyelvi szövegben (Andújar 2016Andújar, Gemma 2016 “Traducción entregada frente a traducción publicada: Reflexiones sobre la normalización en traducción editorial a partir de un estudio de caso.” Meta 61 (2): 396–420. CrossrefGoogle Scholar, 417).

Az említett kutatások egy új keletű mozgalom részei. Ennek célja, hogy a korpuszalapú kontrasztív elemzés és a fordítástudomány érdekében pontosabb képet kapjunk a fordítás elkészítésének folyamatáról. A kutatások, amelyek a lektorok fordított szövegre gyakorolt hatását vizsgálják, jól mutatják, hogy a kontrasztív nyelvészet és a fordítástudomány képviselői nem hagyatkozhatnak kizárólag a végleges, lektorált szövegekre, amennyiben a fordítási nyelvről tesznek megállapításokat. Ahol lehetséges, ott szem előtt kell tartani, hogy a fordítói kéziratot olyan beavatkozások érhették, amelyek műfajtól függően elég jelentősek lehetnek ahhoz, hogy külön, erre irányuló vizsgálatot tegyenek szükségessé.

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a fordítások elkészítése egy többrésztvevős munkafolyamat, amelyet ennek megfelelően kell vizsgálni. Ha a publikált szöveg, azaz a célközönség nagy része által látott végtermék jelentős eltérést mutat például a fordító által eredetileg megfogalmazott szöveghez képest, akkor a fordítási nyelvet érintő kutatásnak is többrétegűnek kell lennie, és szigorúan meg kell határozni, hogy a végtermék vagy az előző fázisban elkészített szöveg nyelvezete legyen-e a kutatás tárgya.

Megjegyzések

1.Bár Steiner (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 158) is kritikus ezzel a megközelítéssel szemben.
2.Steiner fordítása alapján (2004 2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar, 145).
3.Szeretném megköszönni Ralph Krügernek, hogy kapcsolatba hozott ezzel a céggel. Michael Heinrichsnek pedig köszönöm, hogy odaadta a szövegeket, és hogy elmagyarázta nekem a cégnél alkalmazott fordítási munkafolyamat lépéseit.
4.A 6. példában a lektor vonatkozói mellékmondattal (die viel wissen) igésíti a kenntnisreichen melléknevet. Az igésített melléknevek terén további kutatás szükséges ahhoz, hogy megmagyarázhassuk a lektorok szerepét ebben a kérdésben
5.Mivel a fordítási munkafolyamatot logogenetikai értelemben vizsgálom (lásd 3.2 fejezet), ezeket is metaforizációknak tekintem, hiszen változtatás történik az előző fázishoz képest.
6.Lásd dwds.de/?view=3&qu=“Wert schöpfen”.

Irodalom

Abney, Steven P.
1987The English Noun Phrase in its Sentential Aspect. PhD diss. Massachusetts Institute of Technology.Google Scholar
Alexiadou, Artemis, Gianina Iordăchioaia, and Florian Schäfer
2011 “Scaling the Variation in Romance and Germanic Nominalisations.” In The Noun Phrase in Romance and Germanic Structure, Variation and Change, edited by Petra Sleeman and Harry Perridon, 25–40. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Alves, Fabio, Adriana Pagano, Stella Neumann, Erich Steiner, and Silvia Hansen-Schirra
2010 “Translation Units and Grammatical Shifts: Towards an Integration of Product- and Process-Based Translation Research.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 109–142. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Andújar, Gemma
2016 “Traducción entregada frente a traducción publicada: Reflexiones sobre la normalización en traducción editorial a partir de un estudio de caso.” Meta 61 (2): 396–420. CrossrefGoogle Scholar
Baker, Mona
1996 “Corpus-Based Translation Studies: The Challenges That Lie Ahead.” In Terminology, LSP and Translation: Studies in Language Engineering in Honour of Juan C. Sager, edited by Harold Somers, 175–186. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Bisaillon, Jocelyne
2007 “Professional Editing Strategies Used by Six Editors.” Written Communication 24 (4): 295–322. CrossrefGoogle Scholar
Bisiada, Mario
2016 “ ‘Lösen Sie Schachtelsätze möglichst auf ’: The Impact of Editorial Guidelines on Sentence Splitting in German Business Article Translations.” Applied Linguistics 37 (3): 354–376. CrossrefGoogle Scholar
2017 “Translation and Editing: A Study of Editorial Treatment of Nominalisations in Draft Translations.” Perspectives: Studies in Translation Theory and Practice 26 (1): 24–38. CrossrefGoogle Scholar
Coleman, Edmund B.
1964 “The Comprehensibility of Several Grammatical Transformations.” Journal of Applied Psychology 48 (3): 186–190. CrossrefGoogle Scholar
Delaere, Isabelle
2015Do Translations Walk the Line? Visually Exploring Translated and Non-Translated Texts in Search of Norm Conformity. PhD diss. Universiteit Gent.Google Scholar
Demske, Ulrike
2000 “Zur Geschichte der ung-Nominalisierung im Deutschen: Ein Wandel morphologischer Produktivität.” Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 122 (3): 365–411. CrossrefGoogle Scholar
Doherty, Monika
1991 “Informationelle Holzwege: Ein Problem der Übersetzungswissenschaft.” Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 21 (84): 30–49.Google Scholar
Fabricius-Hansen, Cathrine
1999 “Information Packaging and Translation: Aspects of Translational Sentence Splitting (German – English/Norwegian).” In Sprachspezifische Aspekte der Informationsverteilung, edited by Monika Doherty, 175–214. Berlin: Akademie Verlag.Google Scholar
Fantinuoli, Claudio, and Federico Zanettin
2015 “Creating and Using Multilingual Corpora in Translation Studies.” In New Directions in Corpus-Based Translation Studies, edited by Claudio Fantinuoli and Federico Zanettin, 1–10. Berlin: Language Science Press. CrossrefGoogle Scholar
Göpferich, Susanne
1995Textsorten in Naturwissenschafien und Technik: Pragmatische Typologie – Kontrastierung – Translation. Tübingen: Günter Narr.Google Scholar
Gouadec, Daniel
2007Translation as a Profession. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Halliday, Michael A. K.
1994An Introduction to Functional Grammar. 2nd ed. London: Arnold.Google Scholar
Halliday, Michael A. K., and James R. Martin
1993Writing Science: Literary and Discursive Power. London: Falmer.Google Scholar
Halliday, Michael A. K., and Christian M. I. M. Matthiessen
1999Construing Experience through Meaning: A Language-Based Approach to Cognition. London: Continuum.Google Scholar
2004An Introduction to Functional Grammar. 3rd ed. London: Arnold.Google Scholar
Hansen, Sandra, and Silvia Hansen-Schirra
2012 “Grammatical Shifts in English-German Noun Phrases.” In Cross-Linguistic Corpora for the Study of Translations: Insights from the Language Pair English-German, edited by Silvia Hansen-Schirra, Stella Neumann, and Erich Steiner, 133–145. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar
Hansen, Silvia
2003The Nature of Translated Text: An Interdisciplinary Methodology for the Investigation of the Specific Properties of Translation. PhD diss. Universität des Saarlandes.Google Scholar
Hansen-Schirra, Silvia
2011 “Between Normalization and Shining-Through: Specific Properties of English – German Translations and their Influence on the Target Language.” In Multilingual Discourse Production: Diachronic and Synchronic Perspectives, edited by Svenja Kranich, Viktor Becher, Steffen Höder, and Juliane House, 135–162. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Hansen-Schirra, Silvia, Sandra Hansen, Sascha Wolfer, and Lars Konieczny
2009 “Fachkommunikation, Popularisierung, Übersetzung: Empirische Vergleiche am Beispiel der Nominalphrase im Englischen und Deutschen.” Linguistik online 39 (3): 109–118.Google Scholar
Harvey, Keith
2003 “‘Events’ and ‘Horizons’: Reading Ideology in the ‘Bindings’ of Translations.” In Apropos of Ideology, edited by María Calzada Pérez, 43–69. Manchester: St. Jerome.Google Scholar
Heyvaert, Liesbet
2003 “Nominalization as Grammatical Metaphor: On the Need for a Radically Systemic and Metafunctional Approach.” In Grammatical Metaphor: Views from Systemic Functional Linguistics, edited by Anne-Marie Vandenbergen, Miriam Taverniers, and Louise J. Ravelli, 65–100. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Houston, Ann
1989 “The English Gerund: Syntactic Change and Discourse Function.” In Language Change and Variation, edited by Ralph W. Fasold and Deborah Schiffrin, 173–196. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Jakobsen, Arnt L.
1999 “Logging Target Text Production with Translog.” In Probing the Process in Translation: Methods and Results, edited by Gyde Hansen, 9–20. Copenhagen: Samfundslitteratur.Google Scholar
Ko, Leong
2011 “Translation Checking: A View from the Translation Market.” Perspectives: Studies in Translatology 19 (2): 123–134. CrossrefGoogle Scholar
Konšalová, Petra
2007 “Explicitation as a Universal in Syntactic De/condensation.” Across Languages and Cultures 8 (1): 17–32. CrossrefGoogle Scholar
Krein-Kühle, Monika
2003Equivalence in Scientific and Technical Translation: A Text-in-Context-Based Study. PhD diss. University of Salford.Google Scholar
Kruger, Haidee
2012 “A Corpus-Based Study of the Mediation Effect in Translated and Edited Language.” Target 24 (2): 355–388. CrossrefGoogle Scholar
Kunz, Kerstin
2010Variation in English and German Nominal Coreference: A Study of Political Essays. Frankfurt/M.: Peter Lang.Google Scholar
Lassen, Inger
2003Accessibility and Acceptability in Technical Manuals: A Survey of Style and Grammatical Metaphor. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Mackenzie, J. Lachlan
1996 “English Nominalisations in the Layered Model of the Sentence.” In Complex Structures: A Functionalist Perspective, edited by Betty Devriendt, Louis Goossens, and Johan van der Auwera, 325–355. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar
Marcus, Mitchell P., Beatrice Santorini, and Mary Ann Marcinkiewicz
1993 “Building a Large Annotated Corpus of English: The Penn Treebank.” Computational Linguistics 19 (2): 313–330.Google Scholar
Mossop, Brian
2014Revising and Editing for Translators. 3rd ed. Abingdon: Routledge.Google Scholar
Müller-Feldmeth, Daniel, Uli Held, Peter Auer, Sandra Hansen-Morath, Silvia Hansen-Schirra, Karin Maksymski, Sascha Wolfer, and Lars Konieczny
2015 “Investigating Comprehensibility of German Popular Science Writing.” In Translation and Comprehensibility, edited by Karin Maksymski, Silke Gutermuth, and Silvia Hansen-Schirra, 227–261. Berlin: Frank & Timme.Google Scholar
Muñoz Martín, Ricardo
2010 “On Paradigms and Cognitive Translatology.” In Translation and Cognition, edited by Gregory M. Shreve and Erik Angelone, 169–187. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Neef, Martin
1999 “A Declarative Approach to Conversion into Verbs in German.” In Yearbook of Morphology 1998, edited by Geert Booij and Jaap van Marle, 199–224. Dordrecht: Kluwer. CrossrefGoogle Scholar
Norberg, Ulf
2003Übersetzen mit doppeltem Skopos: Eine empirische Prozess- und Produktstudie. Uppsala: Uppsala University.Google Scholar
Palumbo, Giuseppe
2008Translating Science: An Empirical Investigation of Grammatical Metaphor as a Source of Difficulty for a Group of Translation Trainees in English – Italian Translation. PhD diss. University of Surrey.Google Scholar
Rasmussen, Kirsten Wølch, and Anne Schjoldager
2011 “Revising Translations: A Survey of Revision Policies in Danish Translation Companies.” The Journal of Specialised Translation 11: 87–120.Google Scholar
Ravelli, Louise J.
1988 “Grammatical Metaphor: An Initial Analysis.” In Pragmatics, Discourse and Text: Some Systemically Inspired Approaches, edited by Erich Steiner and Robert Veltman, 135–147. London: Frances Pinter.Google Scholar
Rumpeltes, Kerstin
In preparation. Microanalysis of Translations of -ing-Clauses as Subjects in the Register ESSAY. PhD diss. University of Saarbrücken.
Rüth, Lisa
2012Grammatische Metapher und Common Ground. Master’s diss. Johannes-Gutenberg-Universität Mainz.Google Scholar
Saldanha, Gabriela, and Sharon O’Brien
2013Research Methodologies in Translation Studies. Abingdon: Routledge.Google Scholar
Schiller, Anne, Simone Teufel, Christine Stöckert, and Christine Thielen
1999Guidelines für das Tagging deutscher Textcorpora mit STTS. http://​www​.sfs​.unituebingen​.de​/resources​/stts​-1999​.pdf.
Schmid, Helmut
1995 “Improvements in Part-of-Speech Tagging with an Application to German.” Proceedings of the ACL SIGDAT-Workshop: 1–9.Google Scholar
Shin, Soo-Song
2006 “On the Event Structure of -ung Nominals in German.” Linguistics 39 (2): 297–319.Google Scholar
Steiner, Erich
2001 “Translations English – German: Investigating the Relative Importance of Systemic Contrasts and of the Text-Type ‘Translation’.” SPRIKreports 7:1–48.Google Scholar
2004 “Ideational Grammatical Metaphor: Exploring Some Implications for the Overall Model.” Languages in Contrast 4 (1): 137–164. CrossrefGoogle Scholar
Taverniers, Miriam
2003 “Grammatical Metaphor in SFL: A Historiography of the Introduction and Initial Study of the Concept.” In Grammatical Metaphor: Views from Systemic Functional Linguistics, edited by Anne-Marie Vandenbergen, Miriam Taverniers, and Louise J. Ravelli, 5–33. Amsterdam: John Benjamins. CrossrefGoogle Scholar
Teich, Elke
2003Cross-Linguistic Variation in System and Text. Berlin: de Gruyter. CrossrefGoogle Scholar
Utka, Andrius
2004 “Phases of Translation Corpus: Compilation and Analysis.” International Journal of Corpus Linguistics 9 (2): 195–224. CrossrefGoogle Scholar

A szerző elérhetősége

Mario Bisiada

Department of Translation and Language Sciences

Universitat Pompeu Fabra

C. Roc Boronat, 138

08018 BARCELONA

Spain

mario.bisiada@upf.edu