Képregényfordítás [Comics in translation]

Klaus Kaindl

Fordította Dóra AnnárEnikő Buzás

Tartalomjegyzék

A képregények szülőhazája vélhetőleg az Egyesült Államok; 1895-ben jelent meg először képregény a New York World napilapban. Habár a képregények gyökerei Európába vezetnek vissza – a brit William Hogarth társadalmi és politikai karikatúráihoz és Wilhelm Busch német író képes történeteihez –, jellegzetes formájukat csak a 19. század végén a tömegmédiában megjelenő ipari fejlesztések eredményeként érték el. A 20. században az Egyesült Államokból először Európában kezdtek terjedni, majd – különösen a második világháború után – a világ többi részére is eljutottak. Ennek eredményeképpen a globális képregénypiac egyben fordítói piac is: megkülönböztethetjük az „exportőröket” – az Egyesült Államokat, Franciaországot és Belgiumot, valamint Japánt –, az „importőröket” – a németül beszélő és skandináv országokat –, valamint azokat az országokat, ahol az export és az import többnyire kiegyensúlyozzák egymást – pl. Spanyolországban vagy Olaszországban.

Full-text access to translations is restricted to subscribers. Log in to obtain additional credentials. For subscription information see Subscription & Price.

Felhasznált irodalom

Celotti, Nadine
1997 “Langue et images en présence: des espaces langagiers pluriels comme moment de réflexion pour la traductologie contemporaine.” L’histoire et les théories de la traduction, 487–503. Bern/Genève: ASTTI/ETI.  TSBGoogle Scholar
Eisner, Will
1985Comics and sequential art. Tamarac: Poorhouse Press.Google Scholar
Grassegger, Hans
1985Sprachspiel und Übersetzung. Eine Studie anhand der Comic-Serie Astérix. Tübingen: Stauffenburg.  TSBGoogle Scholar
Hunoltstein, Boemund V.
1996Manipulative Eingriffe in die deutschen Disney-Comics. Köln: Der Donaldist.Google Scholar
Lanoë, Phillippe
1991Asterix in Britain. Marseille: Bédésup.Google Scholar
Kaindl, Klaus
2004aÜbersetzungswissenschaft im interdisziplinären Dialog. Am Beispiel der Comicübersetzung. Tübingen: Stauffenburg.  TSBGoogle Scholar
2004b “Multimodality in the translation of humour in comics.” Perspectives on Multimodality, Eilja Ventola, Cassily Charles & Martin Kaltenbacher. (szerk.), 173–192. Amsterdam & Philadelphia: John Benjamins.  TSBGoogle Scholar
Valero Garcés, Carmen
2000 “La traducción del cómic: retos, estrategias y resultados.” Trans: Revista de traductología 4: 75–88.Google Scholar
Wienhöfer, Friederike
1980Untersuchungen zur semiotischen Ästhetik des Comic Strip unter der besonderen Berücksichtigung von Onomatopoese und Typographie. Dortmund: Doktori értekezés.Google Scholar
Zanettin, Federico
(szerk.) 2008Comics in Translation. Manchester: St. Jerome.  TSBGoogle Scholar

További olvasmányok

Di Giovanni, Elena
2008 “The Winx Club as a Challenge to Globalization. Translating from Italy to the Rest of the World.” In Comics in Translation, Federico Zanettin. (szerk.), 220–236.  TSBGoogle Scholar
Jüngst, Heike
2008 “Translating Manga.” In Comics in Translation, Federico Zanettin. (szerk.), 50–78.  TSBGoogle Scholar
Kaindl, Klaus
1999 “Thump, whizz, poom: A Framework for the Study of Comics under Translation.” Target 11 (2): 263–288.  TSBGoogle Scholar
Rota, Valerio
2008 “Aspects of Adaptation. The Translation of Comics Formats.” In Comics in Translation, Federico Zanettin. (szerk.), 79–98.  TSBGoogle Scholar
Zitawi, Jehan
2008 “Disney Comics in the Arab Culture(s). A Pragmatic Perspective.” In Comics in Translation, Federico Zanettin. (szerk.), 152–171.  TSBGoogle Scholar