Cover not available
Part of
It's different with you: Contrastive perspectives on address research
Edited by Nicole Baumgarten and Roel Vismans
[Topics in Address Research 5] 2023
► pp. 294–315

Chapter 12
Differences in the forms of address between standard Hungary Hungarian and Slovakia Hungarian

| Constantine the Philosopher UniversityNitra
| Constantine the Philosopher UniversityNitra
It is a documented fact that the Hungarian varieties spoken outside of Hungary exhibit differences from standard Hungary Hungarian at all levels of the language system (c.f. Lanstyák 2000). However there is little data on how address forms have changed where Hungarian is spoken outside of Hungary. According to Domonkosi (2002: 146), 16 basic address variants can be distinguished with combinations of personal suffixes of the verb, pronouns and nominal address forms, but the data refer only to Hungarian speakers in Hungary. Our study is the first attempt to compare the address forms used by the respondents of Hungary Hungarians and Hungarian minorities living outside the borders of Hungary. The results suggest significant differences between the language use of the two groups in the use of V and T forms, in the use of the auxiliary verb tetszik, and in the use of address avoidance.
Keywords: address forms, pluricentric Hungarian language, Slovakia Hungarian, language variety
Article outline
  • 1.Introduction
  • 2.The pluricentricity of the Hungarian language
  • 3.The Hungarian system of address
  • 4.Methodology
  • 5.Results
    • 5.1Mother
    • 5.2Partner’s mother
    • 5.3Middle-aged male stranger
    • 5.4Policeman of same age
    • 5.5Waitress of same age
  • 6.Conclusion
  • Notes
  • References
Published online: 6 September 2023
DOI logo
https://doi.org/10.1075/tar.5.12van
References (23)
References
Bauko, János. 2002. Köszönés- és megszólításformák a révkomáromi Eötvös utcai Alapiskolában [Greetings and address forms in the Eötvös street primary school in Komárno/Révkomárom, Slovakia]. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 4(3): 87–105.Google Scholar
Benkő, Lóránt. 2005. Politeness in Hungary. Uncertainty in a changing society. Leo Hickey & Miranda Stewart (eds.), Politeness in Europe, 234–246. Clevedon: Multilingual Matters.Google Scholar
Clyne, Michael (ed.). 1992. Pluricentric languages: Different norms in different countries. Berlin–New York: Mouton/de Gruyter.Google Scholar
Domonkosi, Ágnes. 2000. A megszólítás és kapcsolattartás változatai és megítélésük a nem tegeződő viszonyokban [Variation in address and maintenance of social contact in formal relationships]. Magyar nyelvjárások: A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve [Hungarian dialects: The yearbook of the Department of Hungarian linguistics, Debrecen University]. Vol. 38, 129–137.Google Scholar
. 2002. Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban [Address forms and elements referring to the interlocutor in Hungarian language use]. Debrecen: DE Magyar Nyelvtudományi Intézet.Google Scholar
Fenyvesi, Anna (ed.). 2005. Hungarian language contact outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. DOI logoGoogle Scholar
Huber, Máté. 2020. Hungarian as a pluricentric language: From the debates of the past to the challenges of the future. In Ildikó Vančo, Rudolf Muhr, István Kozmács & Máté Huber (eds.), The pluricentricity of Hungarian: Linguistic, educational and language political aspects, 17–31. Berlin: Peter Lang.Google Scholar
Kontra, Miklós & Noémi Saly (eds.). 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról [Language rescue or language treason? A debate on Hungarian language use outside Hungary]. Budapest: Osiris Kiadó.Google Scholar
Kozmács, István & Ildikó Vančo. 2016. The Hungarian language in Slovakia: The use of the dominant standard in education in Slovakia Hungarian schools and the effects on education and training. In Rudolf Muhr (ed.), Pluricentric languages and non-dominant varieties worldwide, 335–355. Frankfurt am Main: Peter Lang.Google Scholar
Kuna, Ágnes & Ágnes Domonkosi. 2020. Social meanings of the Hungarian politeness marker tetszik in doctor-patient communication. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica. 12(3). 88–104. DOI logoGoogle Scholar
Lanstyák, István. 1995a. A nyelvek többközpontúságának néhány kérdéséről (különös tekintettel a Trianon utáni magyar nyelvre) [Some issues of the pluricentricity of languages, with special attention to the post-Trianon situation of the Hungarian language]. Magyar Nyelvőr. 119(3). 213–236.Google Scholar
. 1995b. A magyar nyelv központjai [The centers of the Hungarian language]. Magyar Tudomány. 40(10). 1170–1185.Google Scholar
. 1996. A magyar nyelv állami változatainak kodifikálásáról [The codification of the state varieties of the Hungarian language]. Magyar Nyelvőr. 120(2). 125–151.Google Scholar
. 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. [Hungarian Language in Slovakia]. Osiris Kiadó – Kalligram Könyvkiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely. Budapest – Pozsony.Google Scholar
. 2008. A magyar szókészlet szétfejlődése 1918 után [The development of the Hungarian vocabulary after 1918]. In Csilla Ferdinec (ed.), Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban, 118–135. [Values and dimensions in research into Hungarianness]. Budapest: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság.Google Scholar
Muhr, Rudolf. 2004. Language attitudes and language conceptions in nondominating varieties of pluricentric languages. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften. 15. [URL]. (23 February, 2020).Google Scholar
. 2012. Linguistic dominance and non-dominance in pluricentric languages: A typology. In Rudolf Muhr (ed.), Non-dominant varieties of pluricentric languages: Getting the picture. In memory of Michael Clyne, 23–48. Vienna: Peter Lang. DOI logoGoogle Scholar
Raffai, Éva. 1998. A megszólítás változatai Szabadkán és Szegeden [Variation in address in Subotica/Szabadka and Szeged]. In Sándor, Klára, ed. Nyelvi változó – nyelvi változás: A 9. Élőnyelvi Konferencia előadásai, 179–188. [Linguistic variables and language change: Papers from the 9th Hungarian Sociolinguistics Conference]. Szeged: JGYTF Kiadó.Google Scholar
Sándor, Anna. 1996. Koloni köszönés- és megszólításformák [Forms of greetings and address in Kolon]. Magyar Nyelvőr. 120(3). 302–318.Google Scholar
Szabómihály, Gizella. 2011. A szlovák nyelvpolitika és a nyelvhasználat jogi szabályozása Szlovákiában a renszerváltozás után [Slovak language policy and legal regulation of language use in Slovakia after the change of regime]. In Nyelv: Magyarok Szlovákiában VII. kötet, 11–27. [Language: Hungarians in Slovakia, vol. 7]. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.Google Scholar
Szilágyi, Sándor N. 2008. A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban [The Hungarian language in countries neighboring Hungary]. In Fedinec, Csilla ed. Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban, 105–117. [Values and dimensions in research into Hungarianness]. Budapest: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság.Google Scholar
Vančo, Ildikó 2020. The Hungarian language in education in Slovakia. Leeuwarden: Mercator.Google Scholar
Vančo, Ildikó, Rudolf Muhr, István Kozmács & Máté Huber (eds). 2020. Hungarian as a plucentric language in language and literature. Berlin: Peter Lang.Google Scholar